• Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7900 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet
    Prevenció
    Gerincbetegségek megelőzése

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) rövid összefoglalása

    Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. A 2015. évben elfogadásra került „Egészséges Magyarország 2014-2020” című stratégia az Alaptörvénnyel összhangban meghatározza a fő népegészségügyi célokat és tennivalókat, melyek közt az egyik kiemelkedően fontos beavatkozás a teljeskörű intézményi/iskolai egészségfejlesztés (továbbiakban rövidítve: TIE). A TIE az egészség megőrzését, fejlesztését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A TIE a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban 2012 óta előírásként szerepel minden köznevelési intézmény (az iskola mellett az óvoda és a kollégium) részére, de számos más, vonatkozó jogszabály is támogatja (ld. alább a II. sz. mellékletet). 

    A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósítását az iskolák részére több nagy TÁMOP projekt segítette 2013-2015 között, sőt, most is zajlik egy igen jelentős EFOP projekt. Az óvodák és a kollégiumok eddig nem részesültek ilyen segítségben, de a TIE-ajánlás (ld. lejjebb) számukra is alkalmazandó az ő célcsoportjaiknak megfelelő ésszerű módosításokkal.

    Az iskolai egészségfejlesztés (=a tanulók egészségben nevelése) akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

    • nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;
    • nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; 
    • nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;
    • nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és
    • nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti az iskola mindennapjaiban - minden tanulóval, a teljes tantestület és alkalmazotti közösség, az iskolaegészségügyi szolgálat szakemberei, a szülők és az iskola környezetének bevonásával, szakmai segítés és ellenőrzés mellett:

    • I.Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával);
    • II.Mindennapos testnevelés minden tanulónak az egészségfejlesztési kritériumok teljesítésével, és az azt kiegészítő egyéb testmozgás;
    • III.A gyermekek érett személyiséggé válásának azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.);
    • IV.Egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának, más szóval az egészségműveltségnek az elősegítése (a részletes témalistát ld. alább a mellékletben). 

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a jobb egészséget:

    • a tanulási eredményesség javítása;
    • az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
    • a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
    • a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;
    • bűnmegelőzés;
    • a társas kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; 
    • az önismeret és önbizalom javulása;
    • az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
    • érett, autonóm személyiség kialakulása;
    • a krónikus, nem fertőző népbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) elsődleges megelőzése;
    • a társadalmi tőke növelése.

    Fentiek alapján a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés hatékony megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél.  

    Ezért az Oktatásért Felelős Államtitkárság és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2016. márciusban elkészítette a pedagógusok részére a TIE ajánlást, melyben összegyűjtötték, hogy mindennapi TIE-tevékenységeikhez hol találnak segítséget. Ezen TIE ajánlást az Oktatási Hivatal 2016. április 19-én kiküldte minden iskola igazgatójának és felkerült a www.kormany.huhonlapra, 2018. április óta a Népegészségügyi Nemzeti Központ (NNK) hivatalos honlapján is olvasható:

    http://www.egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html

    2016. április óta az Oktatási Hivatal és országos hálózata, a Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok) lehetőséget adtak az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak arra, hogy a pedagógiai szakmai napokon országszerte bemutassa a pedagógusoknak a TIE-ajánlást, melyet a Klebelsberg Központ is kiküldött a 60 tankerületi központ igazgatójának 2017 nyarán, s 2018. márciusban a tankerületi központok szakmai vezetőivel is elkezdődött az együttműködés. 2018. április 25-én az Oktatási Hivatal és az Országos Közegészségügyi Intézet, mai nevén Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) együttműködési megállapodást kötött az iskolák TIE-munkájának közös segítésére. A köznevelésben annyira szükséges megújulás jelen folyamatai (NAT és a pedagógiai módszerek megújítása a köznevelés több nagy projektjében) egyúttal a TIE megvalósítását is jelentősen elősegítik, így gyermekeink jobb egészségét szolgálják. 

    2018. július óta az Emberi Erőforrás Minisztérium által kinevezett magyar nemzeti koordinátor útján hazánk újra részt vesz a WHO „Schools for Health in Europe” (SHE) hálózatának munkájában. 2019 nyara óta az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére a TIE ágazatközi segítésének tovább-fejlesztésén dolgoznak a népegészségügy különböző szereplői valamint az EMMI illetékes ágazatai.

    2020. február 7-én az Oktatási Hivatal kiküldte a TIE nyomonkövetését szolgáló online kérdőívet a hozzá tartozó államtitkári tájékoztatással és két mellékletével, ezek elérhetők a NNK honlapján:

    http://www.egeszseg.hu/teljeskoru-iskolai-egeszsegfejlesztes-a-mindennapokban.html

    Budapest, 2020. február 17.

    Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.
    Országos Gerincgyógyászati Központ
    prevenciós igazgató
    EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakértője a TIE ügyeiben
    (a WHO „Schools for Health in Europe Network Foundation” /SHE/ 
    EMMI által kinevezett magyar nemzeti koordinátora)

    I. Melléklet

    Az egészségismeretek témakörei az iskolában, melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti:

    (A hosszú témalista négy fő téma alá sorolása egyrészt segíti a megértést, másrészt azonban a nyilvánvaló átfedéseket nem tudja kezelni.)  

    Az egészséget befolyásoló tényezők:

    • Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége mint közös felelősségünk.
    • A gyermek jogai és kötelességei: jogtudatosság és kötelességtudatosság.
    • A jó egészségi állapot megőrzése.
    • Személyi higiénia.
    • Az egészséges pszichoszexuális fejlődés. 
    • A környezet egészsége.
    • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
    • A média egészséget meghatározó szerepe.
    • Művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
    • Fogyasztóvédelem.
    • Idő és az egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás.
    • Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
    • Táplálkozás:
      A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
      Az egészséges táplálkozás, élelmiszerek helyi termelése, helyi fogyasztása.
      Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
      A beteg ember táplálásának sajátosságai.
    • Testmozgás:
      A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. 
      Az egészséghez szükséges testmozgás.
      A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.
      Sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
    • Lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió, bántalmazás és a szenvedélybetegségek elsődleges megelőzése is):
      Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
      Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
      A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is).
      A nő szerepei, a férfi szerepei.
    • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
    • A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

    Betegségek megelőzése:

    • Megelőzhető fertőző betegségek, a megelőzés elmulasztásának következményei.
    • Megelőzhető nem-fertőző idült (krónikus) betegségek.
    • Idült (krónikus) betegek egészsége.
    • Gerincvédelem, gerinckímélet.
    • Balesetek, baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás.
    • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

    A gyermek fejlődése:

    • A gyermekáldás, a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
    • A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.

    Az egészségügy igénybevétele:

    • Otthoni betegápolás.
    • Iskola-egészségügy igénybevétele.
    • Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

    II. Melléklet

    A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő jogszabályok: 

    • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). A törvény tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben vált teljessé. /97.§.(6)/.
    • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban rövidítve: 20/2012-es EMMI rendelet) X. fejezete foglalkozik a tanulók egészségével, biztonságával kapcsolatos feladatokkal: a  nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. Ezt a programot a nevelőtestületnek kell elkészítenie, az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével.
    • A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése (az előírásokat 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni) nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti.
    • A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását.
    • Az iskolaegészségügy segítő szerepéről az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42.§.1. bekezdése, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, valamint az egészségügyről szóló egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet is rendelkezik.