2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7901 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet

    Hagyományos gerincsebészeti eljárások

    A hagyományos sebészi technikák azok a feltárásos technikák, amelyeket a sebészet régóta, tanulmányokban bizonyított eredményességgel használ. Ez nem jelenti azt, hogy e területen folyamatos újításra nem volna lehetőség, sőt éppen ellenkezőleg; intézményünk folyamatosan kutatja annak lehetőségeit, miként lehet a meglévő technikákat és eszközöket egyre jobb eredménnyel használni, illetve miként lehet a hagyományos sebészi eljárásokat új eszközökkel pontosítani.

    Az intézet tevékenységi köre a teljes gerinc területére kiterjed, annak degeneratív, azaz elhasználódás okozta, traumás, azaz baleset okozta, gyulladásos elváltozásainak gerincsebészeti kezelésére.

    Gerincműtét degeneratív (elhasználódás okozta) esetekben

    A legegyszerűbb és legnagyobb számban alkalmazott felszabadító műtét a porckorongsérv
    eltávolítása, vagy diszcektómia
    . Leggyakrabban az ágyéki gerincen, itt is a legalsó két szinten sérül a porckorong és van szükség ilyen műtét elvégzésére. A középső-alsó nyaki szakasz a sorban a következő terület, de gyakoriságban jelentősen elmarad és még ritkábban fordul elő, hogy a háti gerincszakaszon van szükség porckorongsérv műtétre. Hasonló műtéti beavatkozás a csontos gerincszűkületek esetén végzett dekompresszió illetve ennek kiterjedtebb módja, a rekalibráció, mely az operált gerincszakasz méreteinek helyreállítását célozza. Amennyiben az operálandó gerincszakasz stabilitása már a műtét megkezdése előtt hiányzik, illetve a műtét dekompressziós fázisában sérül, a műtét során az érintett gerincszakaszt rögzíteni kell (stabilizációs, fúziós beavatkozások).

    A cél a gerincszakasz stabilitásának helyreállítása két szomszédos csigolya illetve egy csigolya két különálló darabjának csontos összenövesztése által. Bizonyos esetekben mindössze csontanyag (általában a beteg saját csontja kerül felhasználásra) kerül beültetésre fémrögzítés nélkül. Ilyenkor legtöbbször a műtét után ideiglenesen (néhány hónapra) külső rögzítőt helyezünk fel a betegre. Kivétel a nyaki gerincszakasz bizonyos esetekben, ahol a megfelelő csontblokk beültetése önmagában is elegendő stabilitást ad az ezen a szakaszon kb. három hónap alatt várható csontos átnövés idejéig.

    A fúzió az ágyéki gerincszakaszon lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, így itt az esetek döntő többségében fémes rögzítésre is sor kerül. Így az eredmények jobban, a beteg hamarabb terhelhet, gyorsabb és jobb esélyű a rehabilitáció. A belső rögzítés modern, tesztelt és engedélyezett anyagokkal történik, korábban ezek alapanyaga rozsdamentes acél volt, jelenleg a legáltalánosabban elterjedt anyag a fém titán. Ennek rugalmassága lényegesen közelebb áll a csontéhoz, kilazulása kevésbé valószínű. Ugyanakkor bioinert, vagyis nem lép kémiai, biológiai vagy fizikai kölcsönhatásba a szervezettel, nem korrodál. A megfelelő technikával alkalmazott, a csontban megbúvó vagy ahhoz nagyon közel simuló eszközök kevés gondot okoznak a betegnek.

    Gerincműtét traumás, azaz baleset okozta esetekben

    Osztályunkon viszonylag kis számban előforduló betegcsoport. Magyarországon a traumatológiai osztályok illetve intézetek elsődleges feladata a baleset okozta gerinckárosodás ellátása, de izolált, csak a gerincet ért trauma esetén nem zárkózunk el a betegek felvételétől. A gerinc sérülése általában jelentős erőbehatás eredménye, ilyen esetekben a gerinc a stabilitását elveszíti, a rögzítés csaknem minden esetben kötelező, méghozzá általában nagyobb szakaszra terjedően. A műtét fontos része, hogy a gerinccsatorna átmérőjét helyreállítsa, a már bekövetkezett idegi funkciózavar okát mielőbb megszüntesse, fenyegető bénulás esetén gyors és adekvát módon hárítsa el a veszélyt.

    Gerincműtét gyulladásos (fertőzéses) elváltozások esetében

    Intézetünk anyagában, jóllehet szintén emelkedő számról van szó, a daganatos betegségekkel összevetve kb. kilencszer kevesebb beavatkozás történik a gerinc fertőzéseinek szanálására. Akárcsak a daganatok esetében, itt is egy progresszív instabilitásról van szó, tehát az esetek döntő többségében az operált gerincszakasz rögzítése elengedhetetlen.

    A műtétnek hármas feladata van: a fertőzött góc felszámolása, a destrukció okozta idegi nyomatás megszüntetése illetve a gerinc stabilitásának helyreállítása. Ezt alapos és széles debridement (kitakarítás), a terület 5-7 napig tartó öblítése illetve belső rögzítés alkalmazása teszi lehetővé. A terápiát kiegészíti a megfelelő, gyakran hónapokig, tbc esetében évekig tartó antibiotikus kezelés, a beteg rendszeres követése, megfigyelése, valamint sokszor külső rögzítő alkalmazása ideiglenesen.