A korosodás egyik jelentős problémája az izomtömeg és izomerővesztés

A korosodás egyik jelentős problémája az izomtömeg és izomerővesztés, orvosi kifejezéssel a primer szarkopénia. A kórkép tömeges mértékben érinti az idősebb embereket, akik nyugdíjas korukra izomtömeg és izomerejük akár 60%-át is elveszíthetik. Dr. Ferenc Máriát reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvost a szarkopénia megelőzési és kezelési lehetőségeiről kérdeztük.

Sokak számára ismeretlen fogalom a szarkopénia. Melyek a jellemzői ennek a betegségnek?

A szarkopénia egyre korosodó társadalmunk egyik meghatározó, a fizikai teljesítményt korlátozó jelensége. A szarkopénia progresszív és generalizált izomtömeg és izomerővesztést jelent. Ami szarkopénia az izmokban, az oszteoporózis a csontokban.

A lakosságot milyen mértékben érinti ez a betegség?

Idős korban az izmok sorvadása felgyorsul, ami a fizikai erőnlét és az életminőség rohamos romlásához vezet, ugyanis a korosodáshoz köthetően az izomrostok száma és mérete csökken. Kevesen tudják azonban, hogy harminc éves kortól az izomtömeg tízévente, ötven éves korig 3-8%-kal csökken, ötven év felett 10 %-kal tízévente, és hatvan-nyolcvan év között már 60%-ot is meghaladóan fogyatkozik izomtömegünk, ezért ez a kórkép az idős embereknél gyakori, őket érinti tömegesen. A becslések szerint ma 50 millióra tehető szarkopéniások száma, amely 2050-re 200 millióra fog növekedni a 60 év feletti korosztály számának emelkedése miatt a demográfiai előre jelzések szerint.

Hogyan alakul ki a szarkopénia?

Bár a szarkopénia  bizonyos betegségek, vagy nem megfelelő táplálkozás hatására akár fiatalabb életkorban is kialakulhat, a legtöbb egyénnek csak idősebb korban okoz valódi problémát. Az elsődleges (primer) szarkopénia oka maga a korosodás. A másodlagos (szekunder) szarkopénia oka sok minden lehet: az elégtelen energia/ és vagy fehérjebevitel (anorexia, gyomor-bélrendszer megbetegedései, felszívódási zavar); a túlsúly, elhízás; 2-es típusú diabetesz mellitusz; inzulin rezisztencia; csökkent D-vitamin bevitel; szisztémás megbetegedések (sokízületi gyulladás, daganatos betegségek, stb.); genetikai okok; oszteoporózis illetve a korral járó hormonális változások. A kevert típus, amelynél az idős kori izomerővesztéshez a másodlagos szarkopénia okai is társulhatnak. A szarkopéniát azonban el kell különíteni olyan kóros rendellenességektől, mint a kahexia (károsodott komplex anyagcserezavar), vagy olyan kórokoktól, melyek hátterében pszicho-szociális faktorok, szándékos testsúlycsökkentés vagy kimerültség állhat.

Melyek a kezdődő szarkopénia legjellemzőbb tünetei?

A szarkopénia nemcsak a fizikai teljesítőképességet, mobilitást, általános állóképességet csökkenti, hanem növeli a károsodás, fogyatékosság valamint a társbetegségek kialakulásának és a korai halálozásnak a kockázatát. Oszteoporotikus betegeknél fokozza a törési rizikót, és ami igen figyelemre intő, hogy az esések száma megháromszorozódik. További jellemző tünetek még a fizikai fáradékonyság (melynek nincs más betegségre visszavezethető oka); hosszabb gyaloglás megerőltetővé válik; a lépcsőzés is kimerítő vagy nehézkes a székből való felállás. Sajnos az egyéb fizikai korlátozottságot jelentő mozgásszervi (térd-csípő artrózis), vaszkuláris (perifériás) érszűkület és neurológiai kórképek (pl. Parkinson-kór stb.) súlyosbítják a fenti tüneteket, de a szarkopénia elkülönítendő státuszként értékelendő.

Mely módszerek segítenek a szarkopénia diagnosztizálásában?

A szarkopénia és annak súlyossága az izomfunkció és izomtömeg mérésével (melyek még nem rutinszerűen végzett eljárások) diagnosztizálható. Az izomfunkcióról a járási sebesség, (meghatározott távolság megtétele időre) és a kéz szorítóerő (korra, nemre kalibrált kézi dinamométerrel) vizsgálata tájékoztat bennünket. Az izomtömeg, a testösszetétel detektálására alkalmas DEXA készülékkel határozható meg, a karok és alsó végtagok zsírmentes tömegének összege alapján.  Még pontosabban mérhető az izomtömeg az ultrahang, quantitív CT és MR készülékkel, de ez ma még elsősorban tudományos vizsgálati céllal történik. A szarkopénia okozta esési kockázat egy pontozásos kérdőív rendszer segítségével megbecsülhető.

Megelőzhető-e a betegség?

A megelőzés és az időben elkezdett napi rendszeres mozgás, testedzés, kisebb súlyzókkal, ellenállásos gyakorlatokkal vízben, vagy gumiszalag segítségével igen hatásos lehet. Az izomzat felépüléséhez a mozgásterápián kívül fehérje bevitelre  is szükség van, s ezt megfelelő mennyiségű tej, hal, tojás, csirkehús fogyasztásával érhetjük el. A tejsavó fehérjéjének a biológiai értéke a klinikai mérések szerint a legnagyobb. A megelőzésre 1,2 gramm fehérje fogyasztása javasolt testsúly kilogrammonként naponta.  A D-vitamin szintén nélkülözhetetlen a szarkopénia elleni küzdelemben. A normális szérum D-vitamin szint esetén is annak megőrzésére napi 800-1000 NE D3 vitamin szedése javasolt különösen az őszi-téli hónapokban. Az egyéb gyógyszeres terápia még a kutatás – kísérletezés fázisában van.