Teljesen természetes, hogy amikor gyermekünk műtét előtt áll, az bennünk, szülőkben is sok kérdést és aggodalmat felvet. A kórházi tartózkodás, a beavatkozás és a felépülés időszaka sok bizonytalanságot hordoz magában nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára. Ebben az útmutatóban szeretnénk segítséget nyújtani a szülőknek abban, hogyan támogathatják gyermeküket a műtét előtti időszakban.
A kiadvány bemutatja, hogyan lehet életkornak megfelelően felkészíteni a gyermeket a műtétre, milyen eszközökkel segíthetjük a félelmek és bizonytalanságok feldolgozását, valamint hogyan tudják a szülők saját jelenlétükkel és nyugalmukkal megteremteni a biztonságot a gyermek számára. Célunk, hogy a család közösen, tudatosan és felkészülten vágjon neki ennek a fontos lépésnek.
Hogyan segítheti 6–10 éves kisgyermekét a műtétre való felkészülésben?
A kisiskolás korú gyermekek számára a kórházi környezet és a műtét gondolata ijesztő és nehezen érthető lehet. Ebben az életkorban a gyerekek még erősen támaszkodnak a szülő jelenlétére, biztonságára és az egyszerű, szemléletes magyarázatokra. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan segíthetjük őket játékos, őszinte és megnyugtató kommunikációval a műtétre való felkészülésben.
Beszéljen egyszerűen és őszintén!
Legyen tájékozott és mondja el, mi fog történni a kórházban, és hogyan segít a műtét. Ügyeljen arra, hogy mindig hangsúlyozza a történések pozitív célját, pl.: ,,bevisznek egy külön szobába, ahol orvosok vigyáznak rád, hogy jobban legyél”, és kerülje az ijesztő részletek túlhangsúlyozását. Megnyugtatólag hat, ha elmondja, hogy bizonyos eszközök, amik kellemetlenek lehetnek, hogyan segítik az ő gyógyulását, pl. „ a katéter azért van, hogy a műtét után ne kelljen mindig kisétálnod wc-re, így többet pihenhet a hátad”. Olvassák el együtt a gyermekeknek szóló tájékoztatót, és beszélgessenek róla, majd győződjön meg arról, hogy gyermeke érti az elhangzottakat, és adjon lehetőséget a kérdésekre. Ne ígérje gyermekének, hogy nem fog fájni és nem lesznek kellemetlenségek. Fontos, hogy a gyermek érezze, amit a szülő mond, az igaz.
Játék és vizualizáció
Ebben a korban a gyerekek még nagyon vizuálisak. Használjon rajzokat, bábokat, játékfigurákat a folyamat elmagyarázásához. Kisebb korosztályoknál nyugtató hatású, ha eljátszhatják plüsseikkel a gyógyító folyamatot.
Nyújtson biztonságot és rutint!
A kiszámíthatóság biztonságot ad, ha elmondjuk, milyen lépések követik egymást, az csökkenti a szorongást. Otthon tartsák a napi rutint és mindig előre jelezze a változásokat, vizsgálatokat.
Érzelmek megnevezése
A műtéti időszak számos érzelmi állapot megjelenését előidézheti. A gyermek frusztrációja megjelenhet dühösség, szomorúság, félelem formájában, mely állapotok egymást válthatják. Kisebb korban lévők nem tudják megfogalmazni, hogy mi okozza ezeket a heves érzelmeket, ezért ebben az időszakban a család feladata az érzelmek felismerése, megnevezése és konszolidálása. Vegye észre a változásokat gyermeke viselkedésében és segítse az érzelmi viharok feldolgozásában. Támogassa az érzelemkifejezést, bátorítsa, hogy mondja el, ha fél vagy szomorú, és mondja el neki, hogy ezek teljesen normális érzések, és bármikor fordulhat Önhöz, ha beszélni szeretne róla.
Megküzdési stratégiák
A kisgyermekek megküzdési képességei korlátozottak, nagy mértékben támaszkodnak a szülők és a család segítségére. Ebben az időszakban a legfontosabb, hogy a szülő nyugodt maradjon. A gyerek nagyon érzékeny a szülő hangulatára, így a szülő biztonságot sugárzó jelenléte a legerősebb támasz. Adhatunk neki „feladatokat”, pl. rajzolja le, hogyan képzeli el a kórházat, vagy készítse össze a kedvenc játékát, amit majd magával visz.
Hogyan segítheti 11–18 éves kamasz gyermekét a műtétre való felkészülésben?
A serdülők már önállóbbak, tudatosabbak, és igénylik, hogy részletes, őszinte tájékoztatást kapjanak a műtétről és a felépülésről. Számukra különösen fontos, hogy partnerként kezeljék őket, legyen lehetőségük kérdezni, véleményt formálni, miközben megőrzik saját autonómiájukat. A következő fejezet tanácsokat ad arra, hogyan támogathatjuk a kamaszokat úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk életkori sajátosságaikat.
Őszinte tájékoztatás
Beszéljék át részletesebben a műtét folyamatát és célját, a felépülés menetét. Adjon lehetőséget a gyermeknek, hogy kérdezzen és kifejezze érzéseit. Fontos, hogy a gyermek értse neki miben fog segíteni a műtét. Sokszor fiatal korban még semmilyen panaszt nem okoz a gerincferdülés, ezekben az esetekben a gyermeknek nehéz lehet megérteni, miért van szükség a műtétre.
Érzelmi támogatás és biztonság
A serdülők hajlamosak magukba zárkózni, vagy a barátokhoz fordulni előbb, mint a szülőhöz – ez természetes fejlődési sajátosság. A szülő szerepe ilyenkor inkább háttértámogatás: figyelni a jelzésekre, jelen lenni, de nem ráerőltetni a beszélgetést. Érdemes bátorítani őket relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, figyelemelterelő módszerek kipróbálására.
Mindennapi rutin fenntartása
Kamaszkorban nagyobb hangsúlyt kap a gyerek önállósága, de mindemellett támogatást igényel a napi rutin fenntartásában (alvás, étkezés, hangulat, barátokkal való időtöltés stb.). A vizsgálatok után akár több hét, sőt hónap is eltelhet a műtét időpontjáig, ezért fontos a rutin fenntartása, ami biztonságot és stabilitást nyújthat a gyermeknek.
Ez a szülőre is igaz, önnek is figyelnie kell saját testi-lelki szükségleteire (alvás, pihenés, mozgás, táplálkozás), mert ez közvetlenül hat a gyermek támogatására.
A szülői szerep átalakulása
Teljesen érthető, ha aggódik vagy fél gyermeke műtétje miatt. Fontos azonban tudni, hogy a gyermek nagyon érzékenyen reagál a szülő érzelmeire: ha azt látja, hogy ön nyugodt és kiegyensúlyozott, ő maga is biztonságban érzi magát. A tájékozott, felkészült szülő tudja a legnagyobb támaszt adni - ön az, akire gyermeke ebben az időszakban a leginkább figyel és akiben a legjobban bízik. A szülő feladata tehát, hogy nyugodt, bátorító, biztonságot adó jelenlétével támogassa gyermekét. Ehhez szükség lehet a saját aggodalmainak és bizonytalanságainak átbeszélésére, azonban fontos, hogy ezt ne gyermeke előtt tegye.
Összefoglalva mit tehet Ön szülőként?
Próbáljon nyugodt, biztonságot adó jelenlétet biztosítani. Gyermeke érezni fogja, hogy mellette áll, és ez segít neki a félelmek oldásában.
Ne a gyermeke előtt beszéljen az aggodalmairól - inkább ossza meg azokat párjával, családtaggal, baráttal vagy szakemberrel.
Érdemes pszichológushoz fordulni szülőkonzultációra. Ez lehetőséget ad arra, hogy Ön is megkapja a szükséges támogatást, és jobban felkészüljön gyermeke érzelmi kísérésére.
Fordítson figyelmet saját szükségleteire is: aludjon eleget, táplálkozzon megfelelően, iktasson be rövid pihenőket és mozogjon rendszeresen. Egy kipihent, kiegyensúlyozott szülő sokkal jobban tud segíteni gyermekének.
Kérdése esetén lépjen kapcsolatba intézetünk pszichológiai ambulanciájával az alábbi elérhetőségen: 0670/681-2228