2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7901 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet

    A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósulása

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

    • ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;

    • ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;

    • ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;

    • ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és

    • ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett:

    • egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);

    • mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

    • a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

    • számos egyéb téma között (felsorolásukat lásd alább) környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.

    Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

    • Az egészség fogalma.

    • A krónikus beteg egészsége.

    • Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

    • A környezet egészsége.

    • Az egészséget befolyásoló tényezők.

    • Szájhigiénia.

    • A jó egészségi állapot megőrzése.

    • A betegség fogalma.

    • Megelőzhető betegségek.

    • A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.

    • Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.

    • Lelki eredetű táplálkozási zavarok.

    • A beteg ember táplálásának sajátosságai.

    • A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.

    • Az egészséghez szükséges testmozgás.

    • A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.

    • A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.

    • Gerincvédelem, gerinckímélet.

    • Balesetek, baleset-megelőzés.

    • A lelki egészség.

    • Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.

    • A két agyfélteke harmonikus fejlődése.

    • Az érett, autonóm személyiség jellemzői.

    • A társas kapcsolatok.

    • A nő szerepei.

    • A férfi szerepei.

    • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.

    • A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

    • A gyermekáldás.

    • A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.

    • A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.

    • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

    • Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

    • A média egészséget meghatározó szerepe.

    • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.

    • Fogyasztóvédelem.

    • Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.

    • Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.

    • Iskola-egészségügy igénybevétele.

    • Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

    • Otthoni betegápolás.

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:

    • a tanulási eredményesség javítása;

    • az iskolai lemorzsolódás csökkenése;

    • a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;

    • a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;

    • bűnmegelőzés;

    • a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;

    • az önismeret és önbizalom javulása;

    • az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;

    • érett, autonóm személyiség kialakulása;

    • a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

    • a társadalmi tőke növelése. 

    Fentiek alapján népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi célnak kell lennie a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításának.

    Mi jelenleg a helyzet e téren?

    A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tervének elkészülte, azaz 2003 óta egészen 2010-ig nem volt kellő kormányzati akarat és/vagy forrás arra, hogy a fokozatos elterjesztés megkezdődhessen. A népegészségügyi célokért elkötelezett szakmai műhelyek közös erőfeszítése nyomán számos iskola szándékozott a TÁMOP 6.1.2./A/09/1 pályázati kiírására pályázni a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetése érdekében, végül az elektronikus pályázatírás technikai nehézségeit 26 iskola vállalta. A beadott 26 pályázatból egyetlen egy iskola nyert, a többiek pályázatát értelmetlen formai hibákra hivatkozva elutasították (a szakmai része mindegyiknek megfelelő volt). Jelenleg a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete és az Országos Gerincgyógyászati Központ szakmai segítése és nyomonkövetése mellett ebben az egy iskolában folyik a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tevékenységeinek az iskola mindennapjaiba építése. A 2010. júniusban felállt Kormány kormányprogramjában szerepeltette a "tudásra, erkölcsre, egészségre nevelést", valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetését külön nevesítve is. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású, a TÁMOP 3. és TÁMOP 6. közös forrásain alapuló pályázatkiírással kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) - a Kormány az akcióterv fenti tartalmú módosítását a 1276/2011 (VIII.10.) Korm. határozattal jóváhagyta -, azonban az ezt követően szükségessé vált forrás-elvonás miatt végül mégsem került sor erre.

    A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával:

    • A közétkeztetésről szóló NEFMI-rendelet kibocsátása várható, ez teljesíteni fogja az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak kötelezővé tételét, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. A rendelet megjelenéséig az országos tisztifőorvos ajánlása van érvényben, mely a rendelettervezethez igen hasonló.

    • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben kezdődik 2012. szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamon /97.§.(6)/.

    • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés).

    • Az egészség-ismeretek oktatása a most felújítás alatt álló új NAT-ban jóval szélesebb körűen értelmezve jelenik meg, mint korábban.

    Vagyis a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítását az új köznevelési szabályok egésze elősegíti és elvárja.

     

    Budapest, 2012. április 5.

     

    Dr. Somhegyi Annamária PhD