A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósulása

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

• ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;

• ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;

• ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;

• ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és

• ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett:

• egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);

• mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

• a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

• számos egyéb téma között (felsorolásukat lásd alább) környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

• Az egészség fogalma.

• A krónikus beteg egészsége.

• Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

• A környezet egészsége.

• Az egészséget befolyásoló tényezők.

• Szájhigiénia.

• A jó egészségi állapot megőrzése.

• A betegség fogalma.

• Megelőzhető betegségek.

• A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.

• Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.

• Lelki eredetű táplálkozási zavarok.

• A beteg ember táplálásának sajátosságai.

• A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.

• Az egészséghez szükséges testmozgás.

• A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.

• A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.

• Gerincvédelem, gerinckímélet.

• Balesetek, baleset-megelőzés.

• A lelki egészség.

• Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.

• A két agyfélteke harmonikus fejlődése.

• Az érett, autonóm személyiség jellemzői.

• A társas kapcsolatok.

• A nő szerepei.

• A férfi szerepei.

• A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.

• A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

• A gyermekáldás.

• A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.

• A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.

• A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

• Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

• A média egészséget meghatározó szerepe.

• Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.

• Fogyasztóvédelem.

• Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.

• Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.

• Iskola-egészségügy igénybevétele.

• Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

• Otthoni betegápolás.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:

• a tanulási eredményesség javítása;

• az iskolai lemorzsolódás csökkenése;

• a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;

• a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;

• bűnmegelőzés;

• a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;

• az önismeret és önbizalom javulása;

• az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;

• érett, autonóm személyiség kialakulása;

• a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

• a társadalmi tőke növelése. 

Fentiek alapján népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi célnak kell lennie a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításának.

Mi jelenleg a helyzet e téren?

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tervének elkészülte, azaz 2003 óta egészen 2010-ig nem volt kellő kormányzati akarat és/vagy forrás arra, hogy a fokozatos elterjesztés megkezdődhessen. A népegészségügyi célokért elkötelezett szakmai műhelyek közös erőfeszítése nyomán számos iskola szándékozott a TÁMOP 6.1.2./A/09/1 pályázati kiírására pályázni a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetése érdekében, végül az elektronikus pályázatírás technikai nehézségeit 26 iskola vállalta. A beadott 26 pályázatból egyetlen egy iskola nyert, a többiek pályázatát értelmetlen formai hibákra hivatkozva elutasították (a szakmai része mindegyiknek megfelelő volt). Jelenleg a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete és az Országos Gerincgyógyászati Központ szakmai segítése és nyomonkövetése mellett ebben az egy iskolában folyik a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tevékenységeinek az iskola mindennapjaiba építése. A 2010. júniusban felállt Kormány kormányprogramjában szerepeltette a "tudásra, erkölcsre, egészségre nevelést", valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetését külön nevesítve is. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású, a TÁMOP 3. és TÁMOP 6. közös forrásain alapuló pályázatkiírással kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) - a Kormány az akcióterv fenti tartalmú módosítását a 1276/2011 (VIII.10.) Korm. határozattal jóváhagyta -, azonban az ezt követően szükségessé vált forrás-elvonás miatt végül mégsem került sor erre.

A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával:

• A közétkeztetésről szóló NEFMI-rendelet kibocsátása várható, ez teljesíteni fogja az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak kötelezővé tételét, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. A rendelet megjelenéséig az országos tisztifőorvos ajánlása van érvényben, mely a rendelettervezethez igen hasonló.

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben kezdődik 2012. szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamon /97.§.(6)/.

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés).

• Az egészség-ismeretek oktatása a most felújítás alatt álló új NAT-ban jóval szélesebb körűen értelmezve jelenik meg, mint korábban.

Vagyis a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítását az új köznevelési szabályok egésze elősegíti és elvárja.

 

Budapest, 2012. április 5.

 

Dr. Somhegyi Annamária PhD