Így ismerhetőek fel és kezelhetőek a leggyakoribb gyermekkori gerincdeformitások
Szomorú tény, de igaz, hogy már fiatal gyermekkorban is kialakulhat a gerinc deformitása (a normálistól eltérő síkú állása a tér bármelyik dimenziójában) és a késői felismerés, vagy nem megfelelő kezelés befolyásolja a fiatalok életét. A kicsik, a kamaszok és a szülők számára is rémisztő lehet, ha a gerincdeformitások romlásnak indulnak és a gyógytorna vagy fűzőviselés eredménytelenségét követően gerincműtétet javasolnak a szakemberek. Megnyugtatásukra szeretnénk megvizsgálni a leggyakoribb gyermekkori gerincdeformitásokat és tájékoztatást adni ezek kezelési lehetőségeiről.
Gerincdeformitás kialakulása esetén elsődleges fontosságú a korai felismerés, ugyanis ha nem áll meg a görbület romlásának folyamata, az esztétikai elváltozásokon túl súlyos egészségkárosodás is bekövetkezhet. A diagnózis időben történő felállítását nagy mértékben segíti, ha a szülők már az első, kezdeti tünetek jelentkezésekor felkeresnek egy gyermekkori gerincdeformitások kezelésében jártas szakembert. Így nagyobb az esély a sikeres terápiára. Lássuk, melyek a leggyakoribb gerincdeformitás problémák és hogyan lehet őket eredményesen kezelni!
Gerincferdülés (scoliosis, szkoliózis)
A gerincferdülés leggyakoribb fajtája az idiopathiás scoliosis, mely a gerinc elölnézetből történő az egyenestől eltérő oldalirányú görbülete, ami együtt járhat a csigolyák tengely körüli elcsavarodásával, a háti szakaszon bordapúp, az ágyéki szakaszon pedig kóros gerinc melletti elődomborodás kialakulásával. Ez a deformitás 9-11 éves korban, a serdülőkori gyors növekedés idején jelentkezik, a pontos okát nem ismerjük. A lányoknál gyakoribb, de mindkét nemnél előfordul, és a családi halmozódás is jellemző. Az elváltozás nem jár fájdalommal, kezdetben feltűnő tünetei sincsenek, ugyanakkor nagyon fontos a korai felismerés, amit az iskoláskorúak körében bevezetett szűrővizsgálatok tesznek lehetővé. A deformitás nagysága szabja meg, hogy szükség van-e terápiára, és ha igen, milyenre. Enyhe gerincferdülés esetén elképzelhető, hogy semmilyen terápia nem szükséges. A kifejezettebb deformitás konzervatív kezeléssel: gyógytorna (Schroth terápia) rendszeres végzésével, valamint fűző viseléssel kezelhető. Nagyfokú (50 Cobb-foknál nagyobb) elváltozás esetén, ha a konzervatív kezelés nem hatásos, műtéti korrekció javasolt.
Scheuermann-betegség okozta hyperkyphosis
A Scheuermann-betegség a csigolyák gyermekkori csontosodási zavara, melynek során a háti kyphosis fokozódása következik be, melyet a nyaki és ágyéki homorulat növekedése kísérhet. A megnőtt nyomás következtében ék alakban deformálódik a csigolyák fedőlemeze. A folyamat izomrövidüléssel is együtt járhat, mégpedig a mellizmok és a hasizmok szintjén, míg a háti szakaszon pedig megnyúlnak. Súlyos esetekben az összenyomódott mellkas és a kyphosisos hát miatt csökkenthet a tüdő oxigénfelvevő képessége is. Különös ismertető jegye, hogy a Scheuermann-betegségben szenvedő gyermek nem tudja tudatosan korrigálni a testtartását, kihúzni magát. Mindez nem csak esztétikai probléma, hiszen a következmények befolyásolják a gerinc funkcionális működését, és egyben hajlamosító tényezőt jelentenek a csigolyák korai porckopásos betegségeire. Ha az iskolaorvosi vizsgálat alapján felmerül a gyanú, hogy Scheuermann-betegsége lehet a gyermeknek, akkor gerincgyógyász szakorvos vizsgálata szükséges, aki megalapozott gyanú esetén röntgen-felvételt csináltat. A Scheuermann-betegség speciális gyógytorna kezelést (Schroth terápia) igényel. Az érintett gyermekek számára nem ajánlottak azok a mozgásformák, amelyek nagy rázkódással, a gerinc túlzott megterhelésével, görnyedt testtartással, nagy súlyok emelésével járhatnak. Súlyos esetekben szóba jöhet a fűző viselés, illetve a gerincműtét.
Csigolyaelcsúszás (Spondylolisthesis)
A csigolyaelcsúszás vagy spondylolisthesis egy fejlődési rendellenesség talaján kialakuló állapot, mely során a csigolyaív csontosodása nem folyamatos. A jelenség során előfordulhat, hogy az adott csigolyatest elcsúszik, így megváltozik a rá ható súlypont. Ez fájdalmat okozhat, valamint súlyos esetben idegi károsodás is bekövetkezhet. A jelenség leggyakrabban az alsó gerincszakaszon fordul elő, rendszerint röntgen felvételen már könnyen diagnosztizálható. Enyhe esetekben gyógytorna végzése javasolt, azonban ha fokozódik, vagy előrehaladott, jelentős mértékű a csigolyaelcsúszás úgy műtéti megoldás jön szóba.
Ékcsigolya
Az ékcsigolya egy fejlődési rendellenesség, mely során a csigolyatest a fejlődés során részben fejlődik ki, úgymond ék alakot hoz létre. Ennek hatására már kisgyermekkorban gerincferdülés jelentkezik, ami a hossznövekedés során egyre hangsúlyosabb. Gyakran már 4-5 éves korban az oldalra billenés korrigálása végett műtéti megoldás javasolt. Amennyiben már fiatalkorban gerincferdülés kezdődik, mielőbb szakemberhez kell irányítani a gyermeket obszerváció, esetlegesen műtéti megoldás céljából.
Panasz esetén keresse fel az Országos Gerincgyógyászati Központ gyermekdeformitás ambulanciáját vagy a Budai Egészségközpont gyermekortopédia szakrendelését!