Nóra öt óra alatt három centit nőtt - riport a műtőből

Intézetünk nagy tudású szakorvasai, az általuk alkalmazott komplex műtéti eljárások életminőséget javítanak és életeket mentenek. Ismerjék meg a gerincoperáción átesett 11 éves Nóra történetét, a beavatkozásban résztvevő orvosi csapatot és a modern technikát, ami a műtétet lehetővé tette. A cikk szerzője Danó Anna, eredeti megjelenés helye: Népszava. 

Különleges gerincoperáción esett át egy 11 éves kislány. Lapunk munkatársai is ott lehettek.

A csigolyasor, amit az orvos a kezében forgat a 11 éves Nóra gerincét modellezi. Messziről is jól látszik a láncnak az a csak a félig kifejlődött eleme, ami miatt az egymásba kapaszkodó apró csontok ott is görbítik a gerincét, ahol nem kellene. Ettől a kislány egyik válla lejjebb van, mint a másik. A csökevényes csigolyadarab ideget is nyom, így néhány tízméternyi séta után szinte elviselhetetlen fájdalmat érez a combjában. Egyhelyben ülnie is nehezére esik. Emiatt aztán az osztályban ő lett az, aki a tanórákon bármikor felállhat, sétálgathat is. Októberre a fél csigolya olyan rendellenes pozícióba tolta a kislány gerincét, hogy nyomás alá került a szíve, a tüdeje is.

– Az iskola alig öt percre van a házunktól, de még ez az út is nehézséget jelentett Nórinak – mondja az édesanya, aki lányával a kórházban éppen arra vár, hogy végre megtörténjen a korrekciós műtét. 

A beavatkozásra az Országos Gerincgyógyászati Központban hosszú hónapok óta készülnek. Itt az In Silico Biomechanikai Laboratoriumban zajlik a legbonyolultabb beavatkozások tervezése, virtuális modellezése. Itt készült az a gerincmodell is, amit Nóra műtétjének felkészüléséhez használtak.

 A labort és a szorosan hozzá tartozó tudásközpontot néhány fiatal orvossal együtt évek óta építi Lazáry Áron, az intézet tudományos igazgatója, és Éltes Péter, a labor vezetője. Biomechnikával foglalkozó mérnökökkel, professzionális 3D-s technológiát alkalmazó cégekkel dolgoznak együtt. Mostanra szinte bármilyen mozgásszerv-sebészeti problémára készek a 3D technológia segítségével választ találni. A beteg egyéni csontozatához pontosan illeszkedő három dimenziós titán protézist is képesek tervezni és elkészíttetni. Aki ilyet kap, annak garantáltan minimális a műtéti szövődménye, hosszú távon is jó életminőséggel számolhat. Ebből mégsincs sok „megrendelés”. A közfinanszírozott biztosítónak drága, az emberek nagy többsége pedig még nem képes ezt megfizetni.

Ebben a laborban foglalkoznak a nemrég még lehetetlennek tűnő sebészi feladatok megoldásával is. Azzal a problémával például, hogy a sebész a műtét közben feltárt sebben nem látja a teljes gerincet, csak annak egy metszetét. Ám ahhoz, hogy pontosan tudja, mit és meddig fúrhat, csavarozhat, véshet anélkül, hogy fontos ideget vagy ereket sértene, térben is látnia kellene a munkába vett csontot. Ebben segíti ki a 3D technológia a sebészeket. A betegről készült MR felvételek segítségével a lágy szöveteket, a porckorongot, a CT-vel a csontos elemeket és a csigolyákat jelenítik meg virtuálisan három dimenziós képben. A virtuális modellen kockázat nélkül lehet kipróbálni a különféle orvosi megoldásokat. Így már jóval a beavatkozás előtt látni lehet, hogy a tervezett sebészi megoldás, hogyan alakítja majd a valóságban a beteg testét. A virtuális modell háromdimenziós makettje ki is nyomtatható. Ezt a sebész megkapja, és operáció közben ennek segítségével is tájékozódhat. Készülhet a laborban olyan sablon is, amely segítségével az orvos pont ott és éppen annyit fúrhat a csontba, amivel még biztosan nem kockáztat ideg- vagy érsérülést.

A sablon alkalmazására példaként Lazáry Áron annak a fiatal nőnek az esetét idézi, akinek a medencelapát csontjában daganatot találtak. Ez a daganat lassan nő, nincs rá kemoterápia. Az ilyen csontrákoknál az egyetlen sansz, ha „szélesen és gyökeresen” kiveszik a daganatot. Ha a medencében van a tumor, akkor hivatalosan ki kéne venni az egész medencét. A lány esetében az jelentett némi kompromisszumot, hogy az ő daganata a medencéje szélén volt, de nem lehetett tudni, milyen mélyre ment le. A medencecsont belseje olyan mint a szivacs, a kesztyű ujjaihoz hasonló, úgynevezett daganatfészkek alakulnak ki benne. Ezért egy nagyobb csonteltávolító műtétet terveztek. Éltes Péter találta ki és készítette el a lány CT felvétele alapján azt a műtéti sablont, ami pontosan vezethette a sebész kezében a csontfűrészt és csak annyit engedett vágni, amennyire feltétlenül szükség volt. A fiatal nő azóta az egészségesek életét éli, és ezzel az eljárással sikerült a lábát is megmenteni.

Előkerül egy másik, már gyógyult beteg csontmodellje: ennek története is példa a lehetetlen megkísértésére. A középkorú férfi kulcscsontján, az egyes bordáját is érintve nőtt egy óriási, csontosodó tumor. Ezekre a rákokra szintén nincs kemoterápia, az egyetlen megoldást a műtét jelentheti. Mivel a daganat hasonló keménységű, mint a saját csont, a műtőben, élesben nehéz különbséget tenni egy erekkel és idegekkel sűrűn ellátott helyen, hogy melyik a tumor és melyik a csontszövet. Ha a sebész belevág a tumorba, akkor a sejtjei szétszóródnak és a daganat kiújul. Ezért az operatőrnek végig az egészséges csontban kell haladnia. Ebben az esetben is elkészült a daganatos kulcscsont kinyomtatott 3D-modellje. A sebész ezt a műtőbe is magával vitte, valódi támaszt, biztonságot nyújtott, hogy a beavatkozás közben többször is megnézhette, ahhoz viszonyíthatott. Ez a műtét két éve volt, azóta még nem kellett a beteget újraoperálni.

Nóra virtuális 3D-s gerinc modelljét is itt a labor sarkában lévő géppel nyomtatták. Így nem csak az őt operáló orvos, Tunyogi-Csapó Miklós tapogathatta, próbálgathatta rajta a megoldási lehetőségeket, hanem a kislánynak és a szüleinek is ezen magyarázták el, mi fog történni a műtőben.

 – Nóra felesleges félcsigolyáját eltávolítjuk a porckorongokkal együtt, és aztán megpróbáljuk az alatta, felette lévő két ferdén állót beterelni középre – készít fel a látványra Tunyogi-Csapó Miklós. – A gyerekeknél különösen fontos, hogy a beavatkozás a lehető legkevesebb ártalommal járjon, s ha lehet, a növekedését se korlátozza. 

Amikor belépünk a műtőbe, Nóra már alszik. A kislányt a hasára fordították. Az orvos büszkén mondja, hogy itt van az ország egyetlen úgynevezett Jackson műtőasztala. Ennek az a különlegessége, hogy a beteg meg van támasztva az alkarján és térdén is, és így a gerincoszlop az operáció alatt végig optimális anatómiai helyzetben van, és mivel nem tartalmaz fémet, az asztallap átvilágítható röntgennel, így a deformált csigolyák is jól láthatók. Az asztalon kívül a másik fontos eszköz a röntgen képerősítő, amivel a műtét egyes fázisait külön is ellenőrzik.

A gyerekre elektródák kerülnek, melynek segítségével vizsgálható a gerincvelő működése. Ezek jelzik egy számítógép segítségével, hogy a sebész keze jó helyen jár-e, nem sérült-e a gerincvelő vagy a kifutó idegek. Az orvos hozzálát. Bemetszi a bőrt, majd a gerinc közeli izomzatot, amit lehetőleg minél közelebb a csonthoz, a csonthártyával együtt fejtenek le, hogy hozzáférhessenek a csigolyákhoz. Amint Tunyogi doktor az egyik oldalon végez, átadja a terepet a neki asszisztáló orvosnak, aki a gerinc jobb oldalán végzi el ugyanezt. Már egy-másfél órája tart a műtét, mire belefúrják a kislány egészséges csigolyáiba azokat a csavarokat, amelyek segítségével húzzák helyre a deformált gerincoszlopot. Röntgen-képerősítővel is ellenőrzik, jó helyre kerültek-e a csavarok. A főorvos többször is megkéri a műtőst, hozza oda, és forgassa jobbra vagy balra Nóra 3D-s gerincmodelljét. 

A röntgenfelvétel rendre megakasztja a műtétet, ilyenkor csak az ólomköpenyt húzó orvosok és a gépet tologató műtős fiú maradhat benn. A felvételek szerint minden rendben. Ezután több darabra vágják a rosszul fejlődött és beékelődött félcsigolyát. Előbb a hátsó ívét, aztán a gerincburokra erősen vigyázva, a csigolyatestet, majd az oldalsó falát, végül a szomszédos porckorongokat veszik ki. Az eltávolított csigolyatorzó helyén egy üreg marad. A korábban rögzített csavarokra rákerülnek a korrekciót segítő fémrudak, majd elkezdik a görbület belső oldalát távolítani, a külsőn pedig közelíteni az ép csigolyákat. Megint röntgen. Az eltávolított csigolyadarabokat közben csontdarálóval felaprították és ezt visszahelyezték az üregbe. A cél, hogy ott összecsontosodjon a gerinc a korrigált helyzetben. Aztán már csak a seb bezárása maradt öt és fél óra múltán.

A műtétnek immár három hete. Nórát kevesebb mint egy hét után már otthon volt. Apja szerint az első két hétben még voltak fájdalmai, de mostanra már az is elmúlt. A műtétre már csak egy apró hegdarab emlékezteti, meg a fűző, amit még néhány hétig viselnie kell. De a vállai egy szintben vannak, s a műtét közben nőtt is három centit, naponta sétál, a következő iskolai félévet ő is éppúgy kezdi majd mint a társai. Tornából egy évre ugyan felmentették, de aztán fokozatosan elkezdhet mozogni, sőt aktívan sportolhat.