Dr. Somhegyi Annamária a WHO koordinátora

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Dr. Somhegyi Annamáriát nevezte meg mint a WHO Schools for Health in Europe (SHE) hálózatának magyar koordinátorát.

Gratulálunk a kinevezéséhez! Megtenné, hogy bemutatja a WHO SHE hálózatának felépítését és legfontosabb célkitűzéseit?

A WHO Európai Régiójának és az Európai Uniónak a közös kezdeményezéseként alakult meg 1991-ben a „European Network of Health Promoting Schools” (ENHPS) 43 európai ország, köztük hazánk részvételével. Ennek a hálózatnak a mai neve „Schools for Health in Europe (SHE) Network”, mely most 29 tagországgal működik.

A kilencvenes évek elején alakult meg hazánkban az Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete, melynek kétszáznál több iskola volt a tagja. Az egyesület az egészségtan oktatásához készített igen színvonalas tankönyveket és munkafüzeteket, hogy ezzel segítse a pedagógusok munkáját, valamint továbbképzéseket szervezett. (2001-ben és 2003-ban, amikor az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, majd az Egészség Évtizede Népegészségügyi Program létrejött, az Egyesület még működött, de aztán valahogyan eltűnt a szakmai életből, majd megszűnt.)

Egészen a közelmúltig szerepelt Magyarország a SHE hálózat tagországaként, de egy horvát hölgy email-címén és telefonszámán kívül semmi nem jött elő, ha rákattintottunk hazánk nevére. Pedig hazánkban 2003 óta mérföldes lépések történtek az iskolai egészségfejlesztés terén, amikről bizony jó lenne hírt adnunk a WHO ill. a SHE berkeiben. Néhány hónapja jeleztem ezt a WHO hazai irodája új vezetőjének, Ledia Lazerinek, aki ezt a hiányt szerette volna rendezni. Így került sor arra, hogy a kormányzat megjelölt engem hazai koordinátornak, a SHE pedig egyelőre kivette hazánk nevét, hogy ne árválkodjon a honlapon a félrevezető üresség.

A SHE hálózat célja, hogy a WHO európai régiójának országaiban minél több egészségfejlesztő iskola működését, ezáltal minél több iskolás gyerek jobb egészségét és jobb tanulási eredményességét segítse elő. Ennek érdekében működik a SHE központja (jelenleg a University College South Denmark keretében, a dániai Haderslev-ben). Legújabban a hálózat egyébként alapítványi formát öltött, így jobban képes források szerzésére. 
A SHE szakmai segítséget nyújt, továbbképzéseket szervez, kutatásokat szervez és bonyolít le, hírleveleket küld, konferenciákat rendez.
A SHE mindezzel abban erősíti a résztvevő országokat, hogy a gyerekek jobb egészsége érdekében fejlesszék a köznevelésüket. A WHO Európai Régiója „Health 2020” dokumentuma is azt erősíti, hogy minél jobb legyen az iskola, mert az egyúttal a gyerekek jobb egészségét is szolgálja.

Mit jelent az egészségfejlesztő iskola fogalma?

Az egészségfejlesztő iskola fontosnak tartja, hogy mindennapi működésében a gyerekek jobb egészségét szolgálja. Ennek érdekében az egész iskola részt vesz a munkában, és az iskolai dokumentumok közt szerepel az iskola egészségfejlesztési pedagógiai programja is. Az iskola a környezetét igyekszik úgy alakítani, hogy az a gyerekek jobb egészségét minél jobban segítse. Az iskola külön hangsúlyt helyez arra, hogy az iskolai társas környezet (gyerekek, pedagógusok, nem-pedagógus alkalmazottak, szülők, iskola körül működő hasznos civil és egyéb szervezetek) a lelki egészséget minél jobban szolgálja. Az iskolai tananyagban szerepet kapnak az egészséggel kapcsolatos ismeretek és készségek is, és az iskolaegészségügy is részt vesz az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadásában. Mindezt két angol szakszóval foglalhatjuk össze: „holistic school health promotion” és „whole school approach”.

A SHE által hangsúlyozott egészségfejlesztési tennivalók közül melyek azok, amelyeket a magyar iskolák már elértek és mely területeken kell még dolgozni?

Mi 2003 óta tesszük a lépéseinket szépen egymás után: 2003-ban a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság megfelelő döntései nyomán az illetékes minisztériumok együttműködésében megszületett a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) terve, mely munkának én voltam a kézbentartója az Egészségügyi Minisztérium részéről, ahol akkor dolgoztam. 2004 óta a közoktatási törvény előírta minden iskolának, hogy a pedagógiai programjában szerepelnie kell a környezeti nevelési program mellett az egészségnevelési, egészségfejlesztési programnak is. 2011 óta a köznevelési törvény kötelezően előírja a mindennapos testnevelést, melynek 4 éves fokozatos bevezetését követően 2015 szeptembere óta most már minden évfolyam minden tanulója részesül benne. 2012 óta a köznevelési intézmények részére jogszabályi előírás a teljeskörű intézményi egészségfejlesztés (TIE), ami azt jelenti, hogy nemcsak az iskolákban, hanem az óvodákban és a kollégiumokban is meg kell valósítani – nyilván az ő célcsoportjuknak megfelelő ésszerű változtatásokkal.

A TIE részletesebb kifejtése és az elvárt mindennapi TIE-tevékenységek leírása, valamint a segítő honlapok és projektek összegyűjtése érdekében készítette el az Oktatásért Felelős Államtitkárság és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2016-ban a TIE-ajánlást, s ezt minden iskola igazgató megkapta. 
Számos korábbi és mostani nagy projekt támogatta/támogatja az iskolákat mindennapi TIE-munkájukban (az óvodák és kollégiumok még sajnos nem kaptak segítséget).

Jelenleg az egészségügy, a népegészségügy feladata, hogy a pedagógusok részére minél több szakmai segítséget nyújtson és a nyomonkövetés egyik hiányzó eszközét előállítsa.

A fentiek azt jelentik, hogy a SHE által fontosnak tartott minden szempontnak megfelelünk, sőt túl is teszünk azokon, hiszen a SHE nem várja el a tagországoktól, hogy mindez a köznevelési intézmények részére jogszabályi előírás legyen.

Milyen lehetőségeket nyit meg az, hogy Magyarország ismét aktívan részt vesz a SHE hálózatban?

Ez lehetőséget ad arra, hogy mindkét irányban meginduljon a tapasztalat-csere. Kíváncsian várom, hogy megismerjem Portugália és Wales megoldását, hiszen a SHE 2013. évi kutatásából tudjuk, hogy ebben a két országban minden iskola egészségfejlesztő iskola. Feltételezem, hogy náluk is előírássá tették, hiszen mi is ezt válaszolnánk, ha ilyen kérdést kapnánk – nyilván nálunk sem állítaná egy iskola sem magáról, hogy jogellenesen működik.

Ahogyan a WHO-ban 2015-ben, a WHO Physical Activity Strategy készítésének zürichi értekezletén (ahol a kormány delegáltjaként vehettem részt) tapasztaltam, egyik európai országnak sem sikerült a mindennapos testnevelés előírása. Ez azt jelenti, hogy várhatóan érdeklődést fog kiváltani az országok SHE-koordinátorai körében a mi TIE-megoldásunk.

Magam részéről örömmel veszek részt abban a szép munkában, melynek során az európai színtéren eddig ismeretlen hazai munkánkról, eredményeinkről és nehézségeinkről tájékoztatást adhatunk. Ugyanakkor azt remélem, hogy az itthoni elakadásaink megoldásában a SHE által végzett ill. végzendő kutatások segítséget fognak nyújtani.