Kapcsolat a szarkopénia és az időskori ágyéki gerincdeformitás között

Ismert tény a populáció egyre növekvő elöregedése, és a korosodással együtt járó számos szervet, szervrendszert érintő megbetegedés. Az idősödő társadalmunk egyik, a csont-izomrendszert érintő törvényszerűen bekövetkező kóros állapota az oszteoporózis és a szarkopénia. A csontritkulás megelőzése, terápiája területén, a folyamatos orvos - betegképzésekkel, ismeretterjesztő anyagok népszerűsítése révén hazánk a nemzetközi viszonylatban is élen jár. Nem állunk így a szarkopénia témában, pedig a korosodással együtt járó primer szarkopénia (definíció lásd előző cikkeinkben) hasonló jelenség az izmokban, - az izomerő és izomtömeg megfogyatkozása révén - mint az oszteoporózis a csontokban.

Figyelemre méltó az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) demográfiai előrejelzése, miszerint 2000-ben 600 millió volt a 60 évesek arányszáma, 2025-ben 1,2 milliárd fő, és 2050-ben pedig 2 milliárd lesz a 60 évesek aránya. Ma 50 millió a szarkopéniások száma, ami 2050-re 200 millióra fog emelkedni. A nemzetközi tudományos világban, az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a szarkopéniával foglalkozó publikációk száma, s a témát több egészségügyi szervezet fogja össze, többek között a leginkább említésre méltó az Európai Idősödő Szarkopéniás Emberekkel foglalkozó Munkacsoport (EWGSOP) és a Nemzetközi Szarkopénia Munkacsoport (IWGS).

A szarkopénia kapcsolata az ágyéki gerinc egyensúlyvonala és derékfájdalom között

Széles skálája ismeretes azoknak az állapotoknak, amelyek a korosodással együtt járó életminőség romláshoz vezetnek, így az idősödéssel összefüggésbe hozható háti-ágyéki gerincdeformitás okozta krónikus derékfájdalom is, amikor a törzsizmok kiegyensúlyozatlan állapotához (imbalance) járásnehezítettség és egyensúlyvesztés is társul. Számos oka lehet a korosodó gerincdeformitásának: több szintes porckorongkopás, oszteoporotikus csigolyakompresszió, csigolyacsúszás, gerinccsatorna szűkület, a gerincstabilizáló izmok renyhesége stb.  A  gerinc struktúráinak védelmében, és a stabilitásának megőrzésében a gerincoszlop mellett húzódó felületes nagy-,  és a csigolyákat a mélyben összekötő kis stabilizáló izmok, valamint a csípőhorpaszizom játszák a legfontosabb szerepet. Ezen izmok renyhesége, izomtömegük megfogyatkozása (degenerációja) hozzájárul a gerincdeformitások kialakulásához. Az eddigiekben nem született megfigyelés a szarkopénia - teljes zsírmentes testizomtömeg valamint a zsírmentes végtagi izomtömeg - és a gerincdeformitás között.

2017-es japán tanulmány

A Yawara Eguchi és munkatársai vezette tokiói orvosi egyetem ortopéd sebészeti munkacsoportja megvizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a szarkopénia és a korosodással együtt járó gerincdeformitás, valamint a szintén öregedéssel összefüggő másodlagos ágyéki gerinccsatorna szűkület között idősebb nőknél – átlagéletkor 74 év volt. Bár kisszámú egyedet vizsgáltak előzetesen, de eredményekeit, amelyek figyelemre méltók, 2017-ben közölték először.

Az ágyéki gerinc deformitás mértékét a gerinc normális egyensúlyvonalához viszonyított, fokokban mért radiográfiás paraméterekkel adták meg, úgymint a medencedőlés, - az ágyéki homorulat, – az ágyéki skoliózis,- a keresztcsont dőlési szöge, és az ágyéki csigolya függőleges egyensúlyvonalhoz viszonyított elfordulásának nagysága.

Az ágyéki gerincdeformitáshoz táruló tüneteket fájdalom skálával, és életminőségi kérdőívvel elemezték.
A szarkopéniát a - teljes zsírmentes izomtömeget és a végtagi zsírmentes izomtömeget - DEXA készülékkel határozták meg, de lehet CT-vel, (mint a lenti képen is látható) ultrahanggal és MR- rel is mérni.

Eredmény

A tanulmány eredménye úgy foglalható össze, hogy szarkopéniát találtak az ágyéki gerinccsatorna szűkülettel bíró egyének 16% -ban és az ágyéki gerinc deformitással küzdő idősebb hölgyek – jelentősen magasabb – 46% -ban.

Mind a zsírmentes végtagi izomtömeg, mind a teljes zsírmentes izomtömeg indexe – jelezve a szarkopénia jelenlétét - lényegesen alacsonyabb volt az ágyéki gerincdeformitásban szenvedő páciensekben indikálva, hogy a szarkopénia egyik igen említésre méltó oka lehet az időskori ágyéki gerincdeformitás kialakulásának.  A zsírmentes végtagi izomtömeg csökkenése elsősorban a medencedőlés és a derékfájdalom mértékével mutatott összefüggést, míg a teljes zsírmentes testizomtömeg a medencedőlés, az ágyéki skoliózis, és az ágyéki csigolyaelfordulás mértékével valamint a derékfájdalom súlyosságával.

Jelen tanulmány alátámasztja, hogy a szarkopénia lényeges szerepet játszik a gerinc aktív stabilizáló izomelemeinek renyheségében, mely progresszív ágyéki gerincdeformitáshoz, a gerinc funkcionális kapacitásának csökkenéséhez, és krónikus derékfájdalomhoz vezet.

Megelőzés

 Az idősek számarányának növekedésével és a várható élettartam meghosszabbodásával, a hatékony prevenciós és terápiás eljárásokra kell fókuszálni időben, hogy a szarkopéniával együtt járó számos fizikai problémát és az életminőség romlását megakadályozzuk, melyhez szükséges a szarkopeniával kapcsolatban álló, és az azt befolyásoló életmódbeli tényezők ismerete is. Ennek egyik legfontosabb eleme a folyamatos mozgás, izmaink sorozatos aktiválása, erősítése.

Mint ismeretes gerincproblémák jelentős része rendszeres fizikai aktivitással csökkenthető. A nyújtás, erősítés és kondicionáló gyakorlatok megerősítik azokat az izmokat, melyek a gerinc passzív srukturális elemeit védik, és a gerincet stabilizálják. Az inaktív életforma, hosszas üléssel járó állapotok következtében azok az izmok, melyek a gerincoszlopot tartják, fokozatosan sorvadásnak indulnak, a gerincizmok elvesztik tónusukat és erejüket, vékonnyá válnak, és fájdalmasak lesznek. A krónikus fájdalom egyre csökkenő aktivitást eredményez, s minél inaktívabbá válik valaki, annál valószínűbb, hogy a fájdalom fokozódik.

Kétségtelen, hogy a legeredményesebb a szakember által összeállított egyéni tréningprogram, mely a szarkopénia megelőzését célozza, de nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a már időben elkezdett egyszerű lassú tempójú rendszeres futással, kocogással, sétával, szobakerékpározással, és az ülő életmód ciklikus megszakításával, rövid mozgásprogramok beiktatásával is sokat tehetünk a szarkopénia prevenciójában.