Hol tart a magyar gerincgyógyászat?

Milyen területekre fókuszálnak az Országos Gerincgyógyászati Központban?

Népegészségügyi szempontból nézve, a degeneratív betegségek 90%-ban kitöltik a napi praxist. És ahogy a lakosság idősödik, egyre nő ezek aránya. A korosodó gerinc problémái a magyar lakosságot ugyanúgy sújtják, mint a nemzetközit. E területben egyértelműen a vezető hazai intézmény vagyunk, de a teljesítményünk, betegforgalmunk nemzetközi méretekben is jelentős.

Ilyen nagy, komprehenzív, a gerinc minden megbetegedésével foglalkozó központ viszonylag kevés van?

Igen, hasonló széles profillal Németországban három, Angliában kettő és Milánóban egy intézet van. Az észak-amerikai nagy egyetemeken már történelmileg sokkal több ilyen központ van, de ott a populáció is hatalmas, és a szakma előzményei is ennek megfelelőek.

Beszéljünk arról a 10%-ról ami a degeneratív betegtömeg fölött van.

Ez a delikát része a betegforgalmunknak. Alapvetően két csoportra osztható: a deformitások és a daganatok. Deformitások területén a Pécsi Egyetemmel osztozunk a betegeken. A primer gerinc daganatok területén természetes, hogy mi látjuk el az országot. Ez a koncentráció azzal jár, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően sok betegünk van. Emiatt, a gerincsebészek világszervezetének, az AO Spine (több mint 8000 orvos tagja van, akik praxisának minimum felét gerincbetegek alkotják) tumorszekciójának a vezetésében már 10 éve jelen vagyunk. E területen a klinikánk hatalmas erőt képvisel. Rendezvényeken megkerülhetetlenek vagyunk. A továbbképzéseken, a nemzetközi kongresszusokon az átlagosan öt fő téma közül egy vagy kettő rendszeresen a mienk. Az elmúlt években a világkongresszusok előadásainak 8-10%-a tőlünk érkezett. Ezzel összefüggésben kaptam meg 3 éve az AO Spine Education Awardját, ezzel ismerték el intézetünk átfogó és széles körű tevékenységét.

Mi fogja a következő éveket jellemezni a gerincgyógyászatban és a gerincsebészetben?

A biotechnológia nagyon közelít, és várhatóan nagyon sok változást fog hozni. Az implantológia hozza magával a digitális technológiákat. A diagnosztika fantasztikusan fejlődik, a komplex megközelítéseknek, a nagy adatbázisoknak egyre nő a szerepe, és az egészet az insilico-medicina emeli egy magasabb szintre. Ez számítógépes tervezést, modellezést, kísérletezést jelent, amellyel betegségeket szimulálunk. Mi 1994-ben kezdtünk foglalkozni ezzel, és egy ideje már a szakmát vezető sheffieldi egyetem egyik kiemelt klinikai partnere vagyunk.

Mik az intézet, illetve a magyar gerincgyógyászat legközelebbi feladatai?

Az első számú kérdés ma még a várólistáké, amely még mindig elég nyomasztó. Ebben a kormány időszakos pénzügyi támogatásai valóban segítenek. De ezeket be kellene építeni a rendszerbe. Egyébként nincs bajunk a finanszírozással, a gerinc-bizottság javaslatait a finanszírozó és a szakmapolitika figyelembe veszi. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy minden vágyunk nem teljesülhet. Nagy kihívás lesz a magánegészségügy napjainkban érzékelhető nagy térnyerése. A gerincsebészetben ez még nem látszik, mert a nagy műtétek – nem a porckorongsérvre gondolok –, azaz a daganatos műtétek, nagy fúziók sok millió forintba kerülnek, ezek a betegek által nem finanszírozhatók. A komplex gerincsebészetet ezért sem lehet privát ellátásba vinni.
Az intézet természetes fejlődése reményeim szerint folytatódik, hiszen ezzel szolgáljuk legjobban a betegek és a magyar egészségügy érdekeit, szükségleteit.

Olvassa el dr. Szepesi András teljes interjúját az Orvosok Lapjában vagy a weborvos.hu honlapon!