2022-12-08 16:15 || 1.0.0
  • Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Cikkek
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 887-7901 | E-mail: info@ogk.hu
    Magas kontrasztú nézet

    Csak szerencse kell a jó egészségyügyi ellátáshoz

    Ez a cikk több mint 2 éve frissült utoljára. Kérjük, olvasáskor vegye ezt figyelembe!

    Az Dr. Varga Péter Pál főigazgató interjúja a Figyelő gazdasági magazinban:
    „Pozitív változásnak tartom a várólisták csökkentésére tett kormányzati intézkedéseket is, amelyek hatására a nálunk esetenként 4 éves várakozási idő fél évre csökkenhet. Ez évtől ugyanis visszakaptuk a korábban megfelezett ágykapacitásunkat, ismét 125 ágyon fogadhatjuk a betegeket, és duplájára nőtt, 14 ágyas lesz az intenzív osztályunk. Évek óta az öt műtőnkből kettő zárva volt, ezeket a megfelelő korszerűsítés után megnyitjuk.”

    Dr. Varga Péter Pál főigazgató és csapata operál.

    A jó ellátás

    A közelmúltban úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valaki milliomos legyen a magánegészségügyben, először milliárdosnak kell lennie.
    A kijelentést Lantos Csaba barátomtól plagizáltam, aki igen jó ismerője az egészségügynek. Azonban én kényszerhelyzetből indítottam el 2000-ben a magán gyógyító munkát a Budai Egészségközpont Kft-ben. A Semmelweis Egyetem kihelyezett gerincsebészeti osztályán dolgoztam, miközben kiépült egy igen erős nemzetközi pacientúrám, akiket Magyarországon kívül operáltam, ám szükség volt az után követésükre. Miattuk nyitottam meg az egészségközpontot. De ahogy nőtt a külföldiek igénye a daganatsebészi műtéteink, és a magyar betegek egy részének az igénye a magánrendelői környezet iránt, válaszút elé kerültünk. Rendelőnkben nem volt műtéti lehetőség, és tisztában voltunk azzal, hogy ezeket a bonyolult műtéteket nem lehet ispotályban végezni. 

    Nem jutott eszükbe, hogy hátat fordítanak az országnak? 
    Lehetőségünk persze volt, hogy kivándoroljunk olyan helyre, ahol jól megélhettünk volna gerincsebészeti praxisunkból. De egyértelmű volt a számunkra, hogy itthon kell megteremteni egy nemzetközi színvonalú szakmai platformot. Kapóra jött az akkori egészségügyi miniszternek, Mikola Istvánnak a funkcionális privatizációra kidolgozott javaslata. Akkor döntöttem úgy, hogy annak mintájára magánkézbe kell venni a gerincsebészeti intézetünk irányítását. Három évbe telt, amíg 2004-ben végre sikerült a funkcionális privatizáció. A budai, Királyhágó utcai egykori tiszti kórház épületére 2025-ig szóló bérleti szerződést kötöttünk, az átépítéshez, a magas szintű gyógyításhoz szükséges műszereket és technológiákat saját magunk szereztük be. 

    Miből jött össze az induló tőke? 
    Az 1990-es évek elején már voltak szabadalmaim, különféle gerincimplantátumokat fejlesztettem ki, amelyeket nagy nemzetközi cégek vittek ki a világpiacra. A cég 40 százalékban a saját tulajdonom, 60 százalékban pénzügyi befektetőké lett, akik a szindikátusi szerződésben rám ruházták az összes vezetési jogot. 

    Annyira biztos volt a gerincsebészet nyereségességében? Mi lehet az oka annak, hogy más orvosi szakterületen nincsenek követői? 
    Az nem tudom, hogy más szakmákban miért nincs hasonló magánkórház. A gerincsebészet egyébként jól jövedelmező szakma a világban, de nem az a magyar közfinanszírozásban. Egy átlagos gerincdaganat műtét önköltsége 5 millió forint, de van, akire 9 milliót is költünk. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a múlt évig mindössze 800 ezer forintot fizetett érte. Tavaly az OEP az intézményünk szakembereivel együtt alapos költségelemző munkát végzett a valós költségek kimutatása érdekében, és januártól megváltoztatta a legnagyobb gerincműtétek közfinanszírozási díjtételeit. Az egyik fajta beavatkozásért 2,5 millió, a másikért 5 millió forintot utal az intézményeknek. 

    Mennyit fizetnek ugyanezekért a privát betegei? 
    A külföldi privát beteg daganatműtétje 40-45 ezer euró, ami a nyugat-európai díjak mintegy 60 százaléka. Magyar privát betegünk e kategóriában természetesen nincs, a külföldiek 90 százalékának költségét a saját biztosítóik fizetik. 

    Milyen arányban van az OEP és a magánbetegek után kapott árbevételük? 
    Korábban 50-55 százalék volt az OEP bevétel, ami tavaly 46 százalékra esett vissza, az idén úgy fele-fele lesz az arány. Ám míg évente 1200-1500 külföldi beteget látunk el, a magyar közfinanszírozott betegforgalmunk mintegy harmincezer. 

    A díjtétele alapján kapnak ellátást a fizetős és nem fizetős betegek? 
    Szakmailag mindenki ugyanazt az ellátást kapja. Ám amíg egy privát beteg egyágyas szobában fekszik, a közfinanszírozott magyar harmadmagával, s eltérés van bizonyos kiegészítő szolgáltatásokban is. Az OEP-es ellátás deficitjét pótolnunk kell: kilencévi fennállásunk óta nem volt olyan év, amikor a magánbetegek után kapott bevételből 100 milliónál kevesebbet költöttünk a közellátottakra. Ehhez felhasználtuk a Budai Egészségközpontunk nyereségének egy részét is. 

    Más műtéti ellátásoknál is változott az OEP-díj? 
    Ha más orvosi szakmára gondol, úgy csak valószínűsíthetem, hogy hasonló költségszámítások után változtat majd a biztosító. Pozitív változásnak tartom a várólisták csökkentésére tett kormányzati intézkedéseket is, amelyek hatására a nálunk, esetenként 4 éves várakozási idő félévre csökkenhet. Ez évtől ugyanis visszakaptuk a korábban megfelezett ágykapacitásunkat, ismét 125 ágyon fogadhatjuk a betegeket és duplájára nőtt, 14 ágyas lesz az intenzív osztályunk. Évek óta az öt műtőnkből kettő zárva volt, ezeket a megfelelő korszerűsítés után megnyitjuk.

    Forrás: Figyelő Online - Nógrádi Tóth Erzsébet (2014.03.07) 
    http://figyelo.hu/cikkek/400347-csak-szerencse-kell-a-jo-egeszsegyugyii-ellatashoz