Mit kell tudni a Parkinson-kórról?

Egy mind többeket érintő betegségről, a Parkinson-kórról tartott előadást dr. Német Rozália neurológus szakorvos Idősek Egészség Iskolája 2014. novemberi óráján.

Tünetek

Elsőként James Parkinson írta le ezt a degeneratív idegrendszeri megbetegedést aminek az oka a dopamint termelő idegsejtek túlságosan gyors pusztulása. később róla is nevezték el ezt a kórképet.

A Parkinson-kór diagnosztikus jellemzői a mozgásteljesítmény megváltozását jelző motoros tünetek: a főleg a felső végtagokban megjelenő nyugalmi remegés, valamint az akaratlagos mozgások lassulása és az izomtónus fokozódása. Ez utóbbi a háton is jelentkezik, emiatt jár a kór sok esetben görnyedt tartással. Az írás apró betűssé válik, a beteg fekve nem tudja letenni a fejét, tartása pedig annyira instabil, hogy ha kicsit kibillentik egyensúlyából, képtelen korrigálni a helyzetét, gyakran elesik. Szintén jellegzetes tünet az arc mimikai izmainak merevsége, valamint az, hogy a csuklók passzív mozgatásakor kopott fogaskerekek forgásához hasonló akadozás észlelhető. 

Megelőző tünetek lehetnek: a seborrhea nevű bőrbetegség, a nem mindenkinél kimutatható szaglászavar, a székrekedés, a szorongás, a depresszió és az ingerlékenység, továbbá az alvászavarok, a nyugtalanláb-szindróma, a fokozott nyálelválasztás és verítékezés, a lassuló gondolkodás, a hirtelen vérnyomásesés és megszédülés. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy nincs olyan vérvételi vagy képalkotó eljárás, amelyik egyértelműen kimutatja. Az orvos a tünetek alapján tudja megállapítani a diagnózist, ami korántsem egyszerű, hiszen minden betegnek mások a panaszai.

Kezelés

Az érintetteknek rendszerint a dopamin előanyagát, levodopát és olyan készítményt adnak, ami blokkolja a levodopát idő előtt lebontó enzimet. Bár a gyógyszer eleinte rendkívül hatékony, később folyamatosan növelni kell az adagot. Mellékhatása a lefagyásos és az akaratlan mozgásos állapotok váltakozása.
A dopamin-agonista gyógyszerek a dopamin hatását utánozzák.

Létezik műtéti kezelés is, erre azonban nem mindenki alkalmas: kizáró ok a magatartászavar, a szellemi leépülés és a hallucináció. A műtét során egy-egy elektródát ültetnek az agyféltekék speciális régiójába, majd a célterületen magas frekvenciás ingerlést alkalmaznak. A generátor a kulcscsont fölé, a bőrbe kerül.

Kiegészítő terápiák a rendszeres mozgás, a gyógytorna, a ritmikus gyakorlatok, a tai chi, a tánc, a nordic walking, valamint a bélműködést segítő táplálkozás, fontos a megfelelő lábbeli használata, a szellemi torna, az ingerekben gazdag életmód és a jó közérzet megtartása.

(forrás:  hegyvidék újság - sm)