Pokoli fájdalmaktól a teljes gyógyulásig

Amikor az ember nap mint nap a fájdalom szorításában él, elképzelhetetlennek tartja, hogy visszakaphatja fizikai aktivitását, egészségét.

Páciensünk története inspiráló lehet azok számára, akiknek a mindennapjait a gerincfájdalom határozza meg. Tanulságos példa arra, hogy érdemes orvoshoz fordulni, hiszen ma már a korszerű diagnosztikai eszközök segítségével a szakemberek nagy biztonsággal meg tudják határozni, milyen terápia szükséges a gyógyuláshoz.

István esete azt is megmutatja, hogy ma már gyors és hatékony műtéti technikák állnak rendelkezésre, melyek eredményeként – megfelelően alkalmazott rehabilitációt követően – akár teljes gyógyulás is elérhető és a páciens az operáció után tünetmentesen, aktívan tud élni, sőt akár a nehéz fizikai munkával járó hobbijához is visszatérhet.
Bízunk abban, hogy e történetből sokan erőt merítenek és hasonló kitartással küzdenek majd a teljes felépülés érdekében!

Mikor vált egyértelművé, hogy a fájdalmai miatt orvoshoz kell fordulnia? 
Miután betegségem legvégén az utolsó 8 hónapot már gyakorlatilag mozdulatlanul fekve ill. ülve töltöttem a pokoli fájdalmaim miatt, beláttam, hogy ez így nem mehet tovább... Már nem segített a gyógyszer, a csontkovács, a gyógytorna, szinte minden nap injekciót kértem, hogy járni tudjak... Ekkor kerestem fel Jakab Gábor doktor urat az Országos Gerincgyógyászati Központban.
 

Hogyan folytatódott a kezelése a vizsgálat után?
Jakab doktor úr 2012.02.29-én (szökőnap) hajtott végre stabilizációs műtétet a gerincemen. A műtét után az egykori gerincfájdalmaim nyomtalanul és végérvényesen megszűntek. Egy éjszakát töltöttem a megfigyelőben, majd másnap reggel térhettem vissza a szobába. Szinte azonnal jött a gyógytornász (szintén OGK) és ágyban tornáztam. Délután felkeltem és sétáltam, este már önállóan tisztálkodtam óvatos körültekintéssel. A műtét utáni napon a kontrollvizsgálatokhoz nem kértem ápolókat és guruló ágyat, liftet: gyalog lépcsőztem az emeletek között.

Hogyan telt az első pár hét a műtét után?
A műtét utáni 6. napon hazatérhettem. Első hetek: sok séta, lassan növelve a távot. Az előírt tornagyakorlatokat még a kórházban felvettem diktafonnal, otthon lerajzoltam azokat, és így tornáztam. 3 hónapig kellett tornáznom - heti 3 alkalommal. Egy-egy torna 40-45 perc volt. (Hát, törzs, has és sok-sok nyújtás.) Jakab doktor úr és a gyógytornász hölgy egyhangúlag mondták, hogy jövőbeli teljes felépülésem kulcsa a rehabilitáció során tanúsított türelmemben és kitartásomban rejlik, ezért az előírt 3 hónap torna után úgy döntöttem, hogy még egy hónapig szobakerékpározok. (Ezt természetesen mindkettőjükkel megbeszéltem.) Tehát +1 hónapig minden nap tekertem, a 4 hét alatt a kezdő 15-ről, 20, 25, majd 30 km-re emelve a távot közepes nehézségi fokon.

Hogyan zajlanak a mindennapjai?
Meggyógyultam. :) Ma is tornázok még, és mellette kerékpározok. A Budapest-Szentendre útvonalon tekerek sík terepen 30-40 km-t heti egyszer minimum. Ha időm engedi, többször is. Semmilyen panaszom nincs a műtét óta: dolgozhatok, kedvemre sportolhatok, sétálhatok, kirándulhatok, utazhatok a családommal. Hódolhatok a hobbimnak: rendszeresen veszek részt ásatásokon, ahol erős fizikai igénybevétel után sincs semmilyen panaszom. Egészséges, teljes életet élek. Elmondhatatlanul szerencsés vagyok, hogy az Országos Gerincgyógyászati Központba és Jakab doktor úrhoz kerültem, nem tudom elégszer megköszönni, hogy meggyógyítottak. Az intézmény szolgáltatásaival, a körülményekkel, a felszereltséggel, az orvosok, gyógytornászok, nővérek, adminisztrátorok munkájával és kedvességével - egyáltalán: mindennel - rendkívül elégedett voltam mind a műtéti előkészítés fázisában, mind az utógondozás során. Ezúton is szeretném köszönetemet és hálámat kifejezni a központ minden munkatársának.

Az orvos szemével

(Dr. Jakab Gábor főorvos válaszol)

Mi volt a beteg diagnózisa az Országos Gerincgyógyászati Központban elvégzett vizsgálatok után?
Betegünk az ágyéki porckorong kopás (degeneráció) típusos tüneteivel kereste fel rendelésünket: évek óta fennálló, vissza-visszatérő ágyéki gerinc fájdalmak jellemezték, melyek kezdetben jól reagáltak kíméletre és konzervatív kezelésre, majd egyre gyakrabban és egyre hosszabban tartóan alakult ki fájdalom, a Beteg mindennapi életét is jelentősen megnehezítve.

Milyen vizsgálatokra volt szükség a pontos diagnózis felállítása érdekében?
Ilyen esetekben a morfológia és a funkció tisztázása fontos. Meg kell állapítanunk, hogy a gerinc mely szegmentuma vagy szegmentumai sérültek és milyen mértékben. Ehhez terheléses (álló helyzetben készített) röntgen felvételeket és mágneses magrezonanciás (MRI) felvételeket használunk. Az utóbbi ugyan fekve, tehát terhelés nélkül készül, de a részleteket, a degeneráció fokát, a zárólemezek melleti csont érintettségét, esetleges gyulladásos eltéréseket illetve az idegi kompresszió helyét ez mutatja meg. De nem nélkülözhetetlenek a hagyományos röntgen felvételek sem, hiszen a gerinc felépítése, a terhelés alatt felvett testtartás, a súlyvonal elhelyezkedése, a görbületek alakja és a fejlődési rendellenességek – hogy csak néhányat említsünk – e felvételeken látható igazán jól.

Milyen gyakori betegség a porckorongok degenerációja? Melyek a legjellemzőbb tünetei?
A porckorongok megkopása, degenerációja igen gyakori jelenség. Legtöbbször az ágyéki gerinc, majd a nyaki gerinc érintett. Okozott tünetek tekintetében a háti szakasz eltérései a legkevésbé gyakoriak. A degeneráció okai között szerepel a két lábra állás folytán szokatlan terhelés erre a struktúrára, de a genetikai polimorfizmus, a sérülések és a túlhasználat egyaránt szerepet kap. Leggyakoribb tünetek a terhelésre fokozódó egyre gyakrabban jelentkező ágyéki gerinc fájdalom, mely lehet övszerű és ki is sugározhat a tompor illetve comb hátsó felszíne felé. Ez a fájdalom csökkenthető megfelelő matrac használatával, a fizikális környezetünk optimalizálásával, a stressz kerülésével és erős törzsizomzat fenntartásával. Kerülni kell továbbá a provokáló tényezőket, mint szokatlan fizikai megerőltetés rossz tartásban, túlzott hőingadozás, kialvatlanság.

Minden esetben a műtéti megoldást javasolja?
A betegség alapvető kezelése konzervatív. Műtéti beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a mozgási szegmentum stabilitása nem állítható helyre az izomzat további erősítésével és a természet nem oldja meg a problémát a restabilizációs folyamattal (másodlagos merev kapcsolat kialakulása a szomszédos csigolyatestek között). Fontos továbbá összevetni az aktuális életminőséget az elvárt életminőséggel.

Megelőzhető lett volna a betegség?
Egyrészt minden bizonnyal csökkenthető lenne e betegség előfordulási aránya, mert bár a genetikai tényezőkön nem tudunk változtatni, a környezeti tényezők hatása minimalizálható odafigyeléssel, tudatos prevenció alkalmazásával. Ha valaki sportos, aktív, de nem túlterhelő életvitelt folytat, bizonyára több esélye van a porckorong kopás kifejlődésének megelőzésére. Ugyanakkor ismert, hogy morfológiailag hasonló eltéréssel milyen különböző életminőségek járhatnak együtt. Ha tehát kifejlődik a betegség, akkor is tudunk annak rossz hatásain, a fájdalmakon és alkalmatlanságon enyhíteni tudatos életmóddal.