• Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@ogk.hu
    language enmagyar

    Gerinc daganatok

    Gerincdaganat
    Gerinc daganat

    A gerinc daganatok lehetnek elsődlegesek, a gerincet alkotó sejtekből és szövetekből kiinduló elváltozások illetve lehetnek másodlagosak, a test más szerveiből, szöveteiből keletkező tumorok gerincben jelentkező áttétei. A gerinc elsődleges daganatai ritka megbetegedésnek számítanak, a gerincoszlopon jelentkező áttétes megbetegedések azonban jóval gyakoribbak, számos más rosszindulatú betegség (emlőrák, tüdőrák, prosztatarák) kimenetelét súlyosbítva.

    Panaszok, tünetek

    Leggyakoribb panasz az érintett gerincszakasznak megfelelően jelentkező fájdalom. A fájdalom mértéke általában nem függ a terheléstől és a beteg fizikai aktivitásától, és gyakran éjszaka jelentkezik fokozott erősséggel. A fájdalom mellett előfordulhat érzészavar, zsibbadás egyik vagy másik illetve mindkét felső vagy alsó végtagon, adott esetben a törzs bőrén is. Az érzészavar jellegét és kiterjedését a gerincoszlop daganatos megbetegedésének elhelyezkedése határozza meg. Panaszként jelentkezhet az alsó vagy felső végtagok egyoldali illetve szimmetrikus gyengülése, ügyetlenség érzés, járásbizonytalanság is. Néhány esetben a daganat a széklet- vagy vizelettartási képességében okoz változást.

    A nyaki, háti és deréktáji, lokalizált fájdalmak hátterében leggyakrabban a gerincoszlopot alkotó csigolyák valamelyikének összeroppanása és következményes instabilitás áll. A felső vagy alsó végtagba sugárzó fájdalmak valamint az övszerűen a mellkasba és a hasfalba sugárzó háti fájdalmak az adott ideggyök - a növekvő daganat által történő - összenyomatása miatt jelentkeznek. Az ideggyök kompressziójának következménye az érzészavar, zsibbadás, bizonyos izomcsoportok gyengesége is.

    Járásbizonytalanság, a felső és alsó végtagokat érintő gyengeség és ügyetlenség-érzés hátterében a gerincvelő kompressziója áll, ilyenkor a daganat a gerincvelő idegvezetési funkcióinak akár végleges károsodását is okozhatja.

    A gerincoszlop daganatos megbetegedési a gerincoszlop alakváltozásait (pl. fokozott háti görbület) is eredményezhetik a csigolyák összeroppanása vagy deformálódása kapcsán.

    A fenti panaszok tartós (2-4 hete) fennállása esetén forduljon szakorvoshoz! Gerincdaganatok típusai

     

    A gerincből kiinduló daganatoknál is alkalmazhatjuk azt a felosztást, amely a jóindulatú és rosszindulatú csoportok kialakítását jelenti a szövettani diagnózis és a biológiai viselkedés alapján.

     

    A jóindulatú daganatok leggyakoribb típusai:

    • Aneurysmás csontcysta. Előfordulása a fiatalkorban jellemző, a tizen- és huszonéves korosztály betegsége. Elsősorban a csigolyaívekben található. Nőket gyakrabban érint mint férfiakat.

    • Óriássejtes tumor: Általában 30-40 éves kor körül jelenik meg. A csigolyák testeit és a keresztcsont állományát pusztítja el, meggyengítve a csontállományt, ezáltal törést és a gerincoszlop instabilitását okozva.

    • Haemangioma: Gyakori daganattípus. Elsősorban a háti és ágyéki csigolyatestekben található. Az esetek nagyobb többségében nem okoz panaszokat és nem igényel kezelést.

    • Osteoid osteoma: 20-40 éves korban diagnosztizálható általában. A csigolyák íveit érinti az elváltozás gyakrabban és egyes esetekben kóros oldalirányú gerincgörbületek kialakulásához vezethet.

    • Osteoblastoma: Szövettanilag ugyanolyan, mint a fent leírt osteoid osteoma, de kiterjedését és a daganat fejlődését tekintve agresszívebb.

    A rosszindulatú daganatok leggyakoribb típusai:

    • Chordoma: Ritka daganat, mely lassan növekszik és ritkán képez áttétet, de helyi kiújulásra hajlamos. Férfiakban gyakoribb, elsősorban 50-70 éves kor között jelentkezik és a keresztcsont, farokcsont területén észlelhető leggyakrabban.

    • Osteosarcoma: Ritka előfordulású tumor. Rendkívül rosszindulatú, gyors terjedésű daganattípus. Elsősorban fiatalkorban fordul elő és férfiakban gyakoribb.

    • Chondrosarcoma: Ritka megjelenésű daganat, lassú, de agresszív növekedést mutat. Férfiakon gyakrabban jelentkezik, általában 40 év felett. A háti, az ágyéki és a keresztcsonti régióban is előfordulhat.

    • Plasmocytoma, myeloma multiplex: A csontvelőből kiinduló daganat, mely férfiakon gyakoribb megjelenést mutat. Leginkább a háti és ágyéki csigolyák testeit érinti. Általában 50 éves kor felett jelentkezik.

    • Ewing sarcoma: Gyermekkorban, fiatal felnőttkorban előforduló daganat, a gerincoszlop keresztcsonti részén jelenik meg legtöbbször. Rendkívül rosszindulatú és gyors lefolyású betegségnek tekinthető, amely kombinált, sebészi és onkológiai terápiával kezelhető.

    A más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok áttéteinek a gerinc a harmadik leggyakoribb megjelenési helye. A gerincben áttétként megjelenő daganatok leggyakoribb elsődleges forrásai:

    • tüdő rosszindulatú daganatai 

    • emlő rosszindulatú daganatai

    • prosztata rosszindulatú daganatai

    • pajzsmirigy rosszindulatú daganatai

    • vese rosszindulatú daganatai

    Diagnosztika, kivizsgálás

    A gerinc daganatos megbetegedéseinek felderítésében első lépés a szakorvosi vizsgálat, melynek keretében teljes mozgásszervi és idegrendszeri vizsgálatot végzünk. Ezt röntgen vizsgálatok elvégzése követi, ahol a csigolyák alakváltozásait, a csontszerkezet eltéréseit és a következményesen kialakuló görbületeket tesszük láthatóvá. Fontos szerepe van a gerincdaganatok diagnózisában az MR vizsgálatnak, mely vizsgálat lehetővé teszi a daganat elhelyezkedésének, méretének és a környezetéhez való viszonyának tisztázását. Ezen ismeretek kiemelten fontosak a kezelési terv felállításához és a gyógyíthatóság megítéléséhez. A gerincet alkotó csigolyák csontjainak pusztulását okozó daganatok eseteiben szükséges a daganatos betegség által érintett csigolya vagy csigolyák CT vizsgálata a csontszerkezeti elváltozások pontos felderítéséhez. Sok esetben szükség lehet csontszcintigráfiás vizsgálatra is, mely a csontrendszer anyagcsere folyamatainak mértékét, kóros eltéréseit hivatott igazolni, valamint a csontrendszerben több helyen, akár elszórtan megbúvó másodlagos áttétes folyamatok felderítését célozza. A daganatos betegségek típusának azonosítása egyes esetekben speciális laboratóriumi kiegészítő vizsgálatok elvégzését is igényelheti.

    Kezelés

    Az elsődleges, a gerincoszlop szöveteiből kiinduló jóindulatú daganatok kezelése sebészi, mely jelentheti a daganat eltávolítását, illetve ha szükséges, az eltávolítást követően ugyanazon műtét részeként, a gerincoszlop stabilizációját. Amennyiben szükséges a daganat eltávolítása, egy kisebb műtét során először szövettani mintát nyerünk, és ezen szövettani vizsgálat eredményének birtokában tervezzük meg a daganateltávolító műtétet.

    Az elsődleges, rosszindulatú gerincdaganatok kezelése is elsősorban sebészi, azonban egyes daganattípusoknál szükséges a műtétet előkészítő vagy a műtét utáni, a sebészeti kezelést kiegészítő gyógyszeres kezelés (kemoterápia) és/vagy besugárzás (radioterápia). A rosszindulatú daganatok eltávolítása során sok esetben a gerincoszlop műtéti rögzítése, stabilizációja válik szükségessé. A teljes csigolya eltávolítása esetén csigolyaprotézis beültetését végezzük el. Amennyiben a keresztcsont állományát roncsoló daganat műtéti eltávolítását végezzük, akkor egyes esetekben a gerincoszlop és a medencecsontok egymáshoz történő rögzítése elengedhetetlen a biomechanikai egyensúly megőrzése érdekében. A legújabb gerinc-medence stabilizációs technikát - az alábbi ábrán látható "Zárt hurok technikát" TM - Dr. Varga Péter Pál fejlesztette ki és alkalmazta először a világon.

    A gerinc csigolyáit érintő áttétes betegségek esetében - amennyiben az elsődleges, áttétet adó daganatforrás nem ismert - fontos szerepe van a szövettani mintavételnek, mely a gerincsebészetben legtöbb esetben műtét elvégzését jelenti. Az elsődleges daganatforrástól függően, ha egy csigolyát érint az áttét akkor a csigolya eltávolítását végezzük el csigolyák közti rögzítéssel. Amennyiben több csigolyát, csontokat esetleg több szervrendszert is érint a folyamat és fenyegető bénulás miatt gerincsebészeti beavatkozás szükséges, általában az idegelemek felszabadítását végezzük el az áttétes csigolya eltávolítása nélkül, lehetővé téve a bénulás elkerülését és az elsődleges daganatos betegség további kezelését.

    A gerincdaganatok műtéti kezelése a gerincsebészet egyik különösen nagy szakértelmet és tapasztalatot igénylő ága. Hazánkban az Országos Gerincgyógyászati Központban operáljuk a magyarországi gerincdaganatos betegek túlnyomó részét, nemzetközileg is elismerten magas szinten.

    Egyéni autogén tréning relaxáció

    ×

    A program TB alapon ingyenesen vehető igénybe. Részletek és jelentkezés ITT.