• Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@ogk.hu
    language enmagyar
    Sajtómegjelenések
    Sajtóközlemények
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2021-es cikkek

    Az alagút szindróma gyakori, fájdalmas probléma

    A kézen jelentkező zsibbadás, fájdalom, gyengeség egyre többeket érint. Sokféle gond okozhatja ezeket: többek között gerincprobléma, keringési zavar, a mozgásszervek túlerőltetése és gyulladásos megbetegedése is. A kellemetlen tünetek hátterében egyre gyakrabban találjuk az úgynevezett carpalis alagút-szindrómát, amelyről dr. Ferenc Mária reumatológust, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvost, az Országos Gerincgyógyászati Központ főorvosát kérdeztük.

    ogk-carpalis-alagut

    Hogyan alakul ki, miről kapta szokatlan nevét az alagút-szindróma?

    Alagút szindrómáknak nevezzük azokat a kórképeket, amelyek úgy jönnek létre, hogy a test különböző pontjain található, csontos-szalagos alagutakban haladó idegek nyomás alá kerülnek. A leggyakrabban előforduló alagút-szindrómák közé tartozik a carpális alagút-szindróma, amelyet kéztőalagút illetve kéztőcsatorna szindrómának is nevezünk. Ebben az esetben az alagút alapját a kéztőcsontok képezik, felül a csatornát egy szalag fedi, a csatornában pedig a nervus medianus, a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg fut, amelyik az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik. A carpalis alagút-szindróma esetén a csukló (carpus) csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő nervus medianusnak nevezett ideget. Emiatt az ujjakban zsibbadás és fájdalom jelentkezik. Leggyakrabban a nyaki gerinc porckorongsérv, vagy degeneratív (kopásos) elváltozás okozta, kisugárzó idegfájdalomtól kell elkülöníteni a kórképet, persze a két betegség együttes előfordulása sem ritka, amikor a tünetek összeadódnak.

    Mi minden válthatja ki ezt a kellemetlen elváltozást?

    Az idegekre nehezedő nyomást, az inak megduzzadását több ok is előidézheti, például a hormonháztartásban történő változáshoz (hormonháztartással összefüggő betegségeknél, várandósság idején, illetve a változó korban) és autoimmun vagy egyéb szisztémás reumatológiai kórképhez is kapcsolódhat. Előfordul az is, hogy valamilyen képlet, csontkinövés, sérülés, vérömleny vagy hegesedés nyomja az ideget. Leggyakrabban pedig egyszerűen egy erős, tartós megterhelés az oka, például a csukló gyakori feszítése során számítógépes egér használatánál, vagy kerékpárosoknál, illetve erős vibrációval járó munkagépek mellett.

    Milyen tünetekre kell felfigyelnünk, amelyek alagút-szindrómára utalhatnak?

    A betegség alapvető tünete az ujjak zsibbadása és fájdalmassá válása. A zsibbadás, fájdalmak eleinte időszakosan, főként nappal fordulnak elő, majd éjjel is. A betegség előrehaladtával már inkább éjjel jelentkeznek a fájdalmak, végül szinte állandóvá válnak, annyira, hogy a beteg nem is tudja miatta kipihenni magát, a nappali teljesítménye is csökken. Jellemző a reggeli, ébredés utáni önkéntelen kézrázogatás, valamint a nyomásérzékenység a kéztő területén. Erre a kórképre utal, ha a csukló egy-két percig tartó, 90°-os megtörése provokálja a panaszokat, a carpalis alagútra ütve pedig villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén.

    A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás a tenyér izmaira is hatással van, amelyek sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül. Nagyrészt a többet használt, domináns kéz érintett, de a kétoldali folyamat sem ritka. Mivel hasonló tüneteket más elváltozások is kiválthatnak, a pontos diagnózis felállításához egy speciális vizsgálat, az ENG, azaz electroneurographiás vizsgálat elvégése is szükségessé válhat. Ezzel az mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, mivel a komprimált (nyomás alatt levő) ideg ingerületvezető képessége csökken.

    Mi a teendő, hogyan enyhíthetők vagy szüntethetők meg a tünetek?

    Ha a betegség diagnózisa már egyértelmű, kezdődhet a kezelés. Amennyiben a carpális alagút-szindróma hátterében valamilyen más betegség, például szisztémás gyulladásos reumatológiai vagy endokrin kórkép áll, elsősorban ezt az alapbetegséget kell kezelni. 

    Az alagút-szindróma kezelésével reumatológusok, neurológusok, kézsebészek egyaránt foglalkoznak. A gyulladáscsökkentő szerek nem minden esetben hatásosak. A kíméleten és a fizikoterápián kívül (mely utóbbinak a hatásossága vitatott), enyhe fokú carpalis alagút-szindróma kezelésére lehet próbálkozni az alagútba adott lokális szteroidos-analgetikus injekció beadásával, mellyel sokszor hosszú időre javítható az állapot.

    Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb a fokú az idegvezetési sebesség csökkenése a műtéti megoldás gyors, egyszerűnek mondható beavatkozás. Ilyenkor az „alagút” fedelét képező szalagot elvágva felszabadítják a nyomás alól az ideget és az inakat. Eredményeképpen a fájdalom azonnal, a zsibbadás maximum egy hónap múltán megszűnik. Maga a műtét körülbelül negyedórát vesz igénybe, nem kell hozzá kórházba feküdni. Kötést és kíméletet kb. 8 napig igényel az érintett terület.