Az Országos Gerincgyógyászati Központ olyan közfinanszírozott intézmény, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének szinte teljes spektrumát átfogja.

English

Mit mozogjunk télen?

Hidegben hajlamosak vagyunk inkább otthon maradni. Szeretünk kicsit visszahúzódni, begubózni, és aztán csodálkozunk azon, ha január elején ijesztő számokat mutat a mérleg, erőtlennek érezzük magunkat, kicsit fáj ez, kicsit fáj az. Holott télvíz idején is számtalan olyan gyakorlatot próbálhatunk ki, amely örömet okoz a hideg ellenére. Dr. Bors Istvánt, ortopéd szakorvost a népszerű szabadtéri sportok előnyeiről és esetleges veszélyeiről, és azok megelőzéséről faggattuk.

A tapasztalatok szerint Magyarországról is sokan mennek külföldre a téli sportok szerelmesei, a síelés, snowboardozás pedig mind fokozottan sérülésveszélyes sportok. Sok múlik a véletlenen, de mégis adódik a kérdés: mit tehetünk mi a testi épségünk megőrzése érdekében?
Ezek a sportok – amennyire élvezetesek, olyannyira hordozzák magukban a sérülés veszélyét. A törött karok és lábak sajnos csak apró szeletét teszik ki a jellegzetesen téli sérüléseknek. A csonttörések mellett ilyenkor gyakran előfordulnak ficamok, húzódások, ínszalag szakadások. Az egyik legrosszabb, ami előfordulhat az pedig a fejsérülés – szomorú példa erre Michael Schumacher két évvel ezelőtti síbalesete. A megfelelő megelőző intézkedések megtétele érdekében kifejezetten fontos, hogy az érintettek a lehető legtöbbet megtudják az esetleges sérülésekről. Síeléskor, snowboardozáskor több módja is lehet a sérülések megelőzésének, az első és legfontosabb az, hogy megfelelő formában, fizikailag felkészülve kezdjünk hozzá a sportoláshoz.

És mi a helyzet a kezdő sportolókkal?
Felkészültség alatt nem a gyakorlottságot, vagy az edzett fizikumot értem. Sokkal inkább fontos az, hogy ne kimerülten vagy fáradtan vágjunk bele az aznapi edzésünkbe. Például, ha az előző napi sízéstől makacs fájdalmak maradtak fenn, akkor inkább pihenjünk, hogy másnap újult erővel kezdhessünk neki a sportolásnak. Emellett igen fontos a bemelegítés. Ajánlottak a könnyebb gyakorlatok, a finom nyújtás, amelyeket érdemes 30 másodpercig kitartani. Ha sízés közben a megszokottnál eggyel nehezebb pályára szeretnénk rátérni, érdemes egy bemelegítő kört futni, mielőtt elkezdenénk.



Mely sportsérülések a leggyakoribbak?
Az enyhébb lágyrész sérülések jelentik a sportsérülések egyik leggyakoribb fajtáját, a csont és lágyrész (ízület, inak, szalagok stb.) kombinált sérülései szerencsére ritkábbak, de ezek súlyosabbak is lehetnek. A téli sportok esetén több igen veszélyes tényező csúszik be a képbe, mégpedig a jég, a hó és a fák – utóbbiak gyakran nemcsak szegélyezik, de a csúszós pályán felbukkanó akadályként el is állhatják utunkat. Ez ellen nyújt védelmet a megfelelő ruházat és a fejet és arcot jól védő sisak, melyek használata legalább annyira fontos, mint a pályák ismerete. Érdemes elkerülni az ismeretlen, meredek helyeket, a jeges talajt. A pályán kívüli és a freestyle sízés csak kimondottan profi síelőknek ajánlott, és csoportosan. Ha pedig esni kell, próbáljunk meg a puhább részeinkre, vagy az oldalunkra landolni. Esés közben ne viaskodjunk: igyekezzünk a legtermészetesebb módon, a fejünket behúzva landolni, kerüljük el a merev végtagokkal való kitámasztást.

És mi a helyzet a snowboarddal, a korcsolyázással vagy épp a szánkózással?
A snowboard, hasonló a sízéshez, közel azonos kockázatokkal, de más típusú sérülésekkel. Itt is szemüveggel kell védeni a szemet, sisakkal a fejet, a típusos csontos sérülések miatt a csuklóvédő kesztyű mindenképpen, a gerincvédő és térdvédő opcionálisan ajánlott, és fontos a megfelelően meleg öltözet. Korcsolyázásnál is ajánlott a térdet, a csuklót és a fejet megóvni az esésektől. Mivel ez a kezdetekben még igencsak gyakori lesz, érdemes sisakot, párnázott térd- és könyökvédőt, csuklószorítót viselnünk, amíg nem válunk tapasztaltabbakká. Szánkózás közben pedig meglepő módon a legnagyobb problémát a hideg jelentheti. Legyünk mindig bizonyosak abban, hogy megfelelően melegen öltöztünk-e az adott hőmérséklethez. A fejvédő azokban az esetekben lehet nagyon hasznos, ha a szánkó felbukik, összetörik, fának, vagy más tárgynak ütközik. Szánkózásnál még kiemelendő két fontos tény. Az egyik a sebesség. Sokan azt hiszik, hogy a szánkózás egy kellemes, békés kikapcsolódás, de a begyorsult szánkót kimondottan nehéz irányítani és lefékezni. A másik, hogy a fából vagy vasból készült szánkók kimondottan veszélyes sérüléseket okozhatnak a másik ütköző félnek. Végezetül pedig kiemelném, hogy sokan nem gondolnak a hidegben a napsugárzás erejére, de a havon való tükröződésnek és a magassági viszonyoknak köszönhetően fokozott a hatása, így kiemelten fontos a szabad bőrfelület megfelelő faktorú naptejjel illetve a szem UV szűrős szemüveggel való védelme, mert tartós károsodáshoz vezethet a védekezés elmulasztása.

És ha már megtörtént a baj, és mondjuk elestünk, de úgy érezzük, hogy semmink sem fáj, akkor folytassuk nyugodtan a sportolást?
Azonnal forduljunk orvoshoz, ha elestünk és beütöttük a fejünket – bármennyire kicsit koppant is, vagy azt gondoltuk, hogy az ütést hárította a rajtunk levő sisak! A fejsérülés hatása nem mindig azonnali. Sokkal később, akár 48 órán túl jelentkező tünetei is lehetnek, egy belső koponyaűri vérzésnek. Kiemelendő még nagy sebességű esésnél az indirekt agyrázkódás lehetősége is, ami szintén 48 órán túl is jelentkezhet fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, és kórházi megfigyelést igényel.

Kapcsolódó cikkek
Az A-vitamin és a csonttörés kockázata 
A sokoldalú D-vitamin
Látogatási tilalom

Tisztelt látogatók!

A közegészségügyi-járványügyi helyzetre való tekintettel 2020. szeptember 3-tól az Országos Gerincgyógyászati Központ fekvőbeteg osztályain
LÁTOGATÁSI TILALOM LÉPETT ÉLETBE!

A látogatási tilalom visszavonásig érvényes.

Megértésüket köszönjük!