• Intézetünk
  • Munkatársaink
  • Tevékenységeink
  • Orvosoknak
  • Gyakori kérdések
  • Elérhetőségek
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@ogk.hu
    language enmagyar
    Sajtómegjelenések
    Sajtóközlemények
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2021-es cikkek

    Mit tehet a pszichológus a gerincbetegekért?

    A hátfájás és a derékfájás megjelenéséhez is hozzájárulhat a mindennapi stressz.

    Az Országos Gerincgyógyászati Központ Pszichológiai Ambulanciájának munkatársai elsődlegesen gerincproblémákhoz társuló pszichológiai zavarok kezelésével foglalkoznak, ahol az esetek többségében a fájdalom a vezető tünet. Bagdi Petra klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust kérdeztük a pszichológia gerincgyógyászatban betöltött szerepéről.

    Bagdi-Petra
    Bagdi Petra

    A nyelvünkben rengeteg olyan kifejezés van, amely metaforikus értelemben a gerincet és a hátat veszi alapul egy lelki probléma ábrázolására: pl.: túl sokat vállal valaki, a háta közepére sem kívánja a másikat, valaki háta mögött tett valamit. Lehet ezekben a szólásokban valami ősi igazság a lelki és testi tényezők összefüggéséről?
     

    „Terheket veszünk a hátunkra, vállunkra” - ezzel a közmondással tudjuk talán a legegyszerűbben szemléltetni a lelki terhek gerinceredetű fájdalomra gyakorolt hatását: a mindennapi stressz az izomtónus fokozása által járulhat hozzá a gerinceredetű hátfájás, nyaki-és derékfájás megjelenéséhez.


    A fájdalom megélésben mindig szerepet játszanak stressz tényezők?

    A fájdalom megélése mindig egy rendkívül szubjektív és összetett élmény, amely minden esetben tartalmaz érzelmi tényezőket még akkor is, ha a fájdalomnak az oka egyértelműen kimutatható. Az aktuális fájdalomélményt nagyon sok minden befolyásolja: a személyiségünk, a gondolkodásunk, az érzelmi életünk, a kapcsolataink, az életmódunk. Míg egy sportoló általában jobban tűri a fájdalmat, hiszen a fájdalomélményhez az izomláz önbizalom-növelő hatása társul számára, egy pesszimista, szorongó ember a fájdalomra érzékenyebb. Egy kedves, gondoskodó orvos gyakran már csak a megnyugtató szavával csökkenti egyes betegek fájdalmát, de épp ellenkezőleg egy kritikus, állandó feszültséget generáló főnök már a jelenlétével is képes fokozni azt.


    Mérhető a fájdalom?

    Mivel maga a fájdalomélmény objektív eszközökkel nem vizsgálható, nem mérhető, ezért gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a beteg szubjektív fájdalom-beszámolója nem egyezik meg a képalkotó vizsgálaton (MR, Röntgen) látott képpel. Gyakran előfordul, hogy az MR felvétel fizikai elváltozást (pl. porckorong kitüremkedést) mutat, de a beteg tünetmentes, mindazonáltal gyakori az is, hogy negatív MR mellett a páciens szinte elviselhetetlen fájdalomélményről számol be.

     

    A gerinceredetű fájdalom megélésében olyan pszichológiai tényezőket mutattak ki, mint például a szorongás, a depresszió, az érzelmi, a munkahelyi problémák, a negatív gondolkodás. Férfiaknál igazolódni látszik a túlhajszolt életvitel, nőknél pedig az önfeláldozó attitűd jelentősége. A degeneratív gerinceredetű fájdalom életmódbetegség, éppen ezért a hosszú távú gyógyulás érdekében életmód- és életszemlélet-váltásra van szükség.


    Mennyire ismert a gerinceredetű fájdalmak lelki eredetének jelentősége ma Magyarországon?

    Azt tapasztalom, hogy amíg öt évvel ezelőtt sokkal több volt a küldött beteg, akivel első sorban arról kellett hosszasan beszélgetni, hogy testi fájdalmak esetén miért is szükséges a pszichológiai vizsgálat, ma már egyre több a tájékozott, nyitott és motivált beteg, aki önmaga szeretné megismerni a testi panaszok, fájdalmak hátterében meghúzódó lelki-társas problémákat, stressz-tényezőket.


    Milyen esetekben fordulnak Önökhöz a betegek?

    Egyrészt az Országos Gerincgyógyászati Központ Ambulanciáján történő pszichológiai szűrésen részt vett betegek, akiknél a tesztes állapotfelmérés alapján pl. magas szorongás, vagy depressziószint valószínűsíthető. Másrészt – ahogy már említettem – saját indíttatásból is érkeznek hozzánk betegek, akik valamilyen zavaró testi, vagy lelki tünet megszüntetése, vagy kezelése végett keresnek fel minket. Emellett szakorvosok is utalnak hozzánk főleg olyan betegeket, akiknek a testi tünetei hátterében – organikus okok kizárása után – lelki tényezők valószínűsíthetők. De gyakran találkozunk olyan beteggel is, akiknek a testi panaszát egyértelműen organikus okok magyarázzák, de a betegség megélését, kezelését – ezzel együtt a gyógyulást – szubjektív pszichológiai tényezők befolyásolhatják. Ilyen például a műtét előtti fokozott félelem, szorongás.


    Hogyan működik a pszichológiai szűrés?

    Egyrészt áll papír-ceruza tesztekből, amit ma már a modern kor vívmányainak hála táblagépeken töltenek ki betegeink az ambulancián. A tesztek eredményét az asszisztensek feldolgozzák, és a kiszűrt, magas rizikócsoportba tartozó betegeket telefonon személyes vizsgálatra invitálják. E személyes pszichológiai vizsgálat során egyénre szabottan tudjuk megnézni, hogy az adott beteg testi, és vagy lelki problémájában – leggyakrabban fájdalomtünetében – milyen lelki, társas tényezők játszanak szerepet. Az eredményekről való visszajelzést követően – amennyiben a beteg motivált és szükségesnek látjuk – közösen kitűzünk egy elérendő célt, amin a megbeszélt keretek között dolgozunk.

    s_OKG_90

    Létezik nálunk emellett műtét előtti pszichológiai szűrés, melynek az az alapja, hogy bizonyos pszichiátriai problémák, mint pl. depresszió, akut gyász, személyiségzavar, öngyilkossági veszély, stb. az immunrendszer ellenálló-képességének, valamint a beteg együttműködésének csökkenése által fokozzák a műtét utáni komplikációk – pl. sebgyógyulási zavar – kockázatát. Célunk ezen állapotok kiszűrése és a pszichológiai, pszichiátriai ellátás mielőbbi biztosítása a műtétből való felépülés sikerességének érdekében.


    Milyen pszichológiai módszerekkel lehet csökkenteni a fájdalomtüneteken?

    Az első és legfontosabb a betegek oktatása, tájékoztatása. „A tudás, hatalom”: már az szorongás és fájdalomcsökkentő, amikor a betegek megtudják, hogy a fájdalmukat nem feltétlen valamilyen ismeretlen betegség, hanem csupán a feszültség fokozza. Emellett vannak direkt és indirekt fájdalomcsökkentő módszerek. A relaxáció, a képzeleti-, és légzéstechnikák, célja, hogy direkt módon segítsük elő a fájdalmas és feszülő izmok ellazulását. Az indirekt fájdalomcsökkentő technikák az izomfeszülés okát, vagyis a stresszt és szorongást csökkentik. Ehhez a szakember részéről a beteg életének, személyiségének részletes ismerete, élményvilágának megértése szükséges, a beteg részéről pedig a pszichológiai munkára való nyitottság és motiváltság.


    Van-e lehetőség arra, hogy pszichológiai ellátást közfinanszírozottan vegyünk igénybe?

    Az OEP-es ellátás keretében komplex pszichológiai vizsgálatot, majd azután néhány alkalmas tanácsadást, pszichoedukációt, szupportív terápiát tudunk nyújtani. Ez a néhány alkalom általában arra elegendő, hogy a beteg megismerje a fájdalmai hátterében szerepet játszó pszicho-szociális tényezőket, és a pszichológus segítségével megfogalmazza, hogy mik azok, amiken változtatni szeretne.


    Vannak-e külföldi példák, ahol a fizikai kezelések mellett a pszichológiai kezeléseket is alkalmaznak a fájdalom csökkentése végett?

    Számos külföldi fájdalom központban nagy hangsúlyt fektetnek a fájdalom-menedzsmentre, tehát arra, hogy a beteg maga tanulja meg a fájdalmát csökkenteni. Ilyen központok már a 1990-es évek óta léteznek az Egyesült Államokban, de Németországban is van rá lehetőség, hogy közfinanszírozott módon vegyen részt a beteg egy több hetes fájdalom-menedzsment tréningen. Az ilyen önsegítő technikákat tanító kurzusok magába foglalják a betegoktatást, a különböző direktív fájdalomcsökkentő technikák – mint pl. relaxáció, légzéstechnika, képzeletbeli technikák – elsajátítását, a gondolkodási hibák (negatív gondolkodás) átstrukturálását, az érzelmi problémák, konfliktuskezelés fejlesztését és a fájdalom okozta mindennapi problémák megoldását. Ezen technikák alkalmazása igazoltan hatékonyan csökkenti a fájdalmat, nehézsége viszont, hogy a betegtől nagymértékű aktivitást, motivációt igényel. Ezeket a betegoktató módszereket mára már intézetünk is beépítette az ellátási protokolljába.


    Milyen más szomatikus területeken alkalmazzák még a pszichológiai módszereket?

    A pszichológiai szűrés és kezelés különböző technikáit mára már a szomatikus orvoslás valamennyi területén használják. Nagy jelentősége van a pszichológiai ellátásnak például az onkológia területén: a diagnózis kimondása után a krízisintervenciónak, a szupportív terápiának, a daganattal küzdőknél a Simonton-tréningnek, a haldokló betegeknél a méltóságterápiának. A pszichológiai módszereknek például szülészeten a szülés utáni depresszió megelőzésében és kezelésében valamint szükség esetén szülésre való lelki felkészítésben van szerepe. A hipnózis módszerét nem csak fogászatban használják előszeretettel, hatékonynak bizonyult különböző lelki komponensű bőrbetegségek, pl. ekcéma kezelésében is.