Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés

A teljeskörű egészségfejlesztés (TIE) 2012 óta jogszabályi elvárás minden köznevelési intézmény részére, s az egészségügy és az oktatásügy közösen segíti a pedagógusokat abban, hogy ezt minél jobban csinálhassák a mindennapi munkájukban. A TIE rövid összefoglalása olvasható itt

Az Egészségügyért és az Oktatásért Felelős Államtitkárság együttműködésében, az OGK prevenciós igazgatójának koordinálásában 2016 márciusban készült el a TIE ajánlás, melyben leírtuk, hogy a TIE keretében milyen mindennapi tennivalói vannak a pedagógusoknak, és ezekhez hol találnak segítséget. A TIE ajánlást az Oktatási Hivatal 2016. április 19-én megküldte minden iskolába, és segítségével az Egészségügyért Felelős Államtitkárság TIE-téren felhatalmazott szakértőjeként az OGK prevenciós igazgatója számos helyen találkozhatott a pedagógusokkal és előadhatta nekik a TIE ügyét szóban is.
A TIE ajánlás a www.kormany.hu honlapra is kikerült, de itt is csatoljuk.

Gyermekeink jobb egészsége érdekében a köznevelési intézményeknek most jogszabályban előírt  feladataik vannak, amiben most végre segíthetik őket a háziorvosok. Erről itt olvashatnak kicsit többet.



Az iskola a gyermekek egészségét jól vagy rosszul, de mindenképpen befolyásolja azzal, hogy a gyermekek az iskola falai között töltenek el sok évet. A gerincük egészségéért szükséges tennivalókról a "Felnőttkori porckopásos gerincbetegségek iskolai megelőzése" cím alatt olvashatnak, s az itt következő részletek a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés többi vonatkozásáról fognak tájékoztatni.

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Mit is jelent ez? A teljeskörűség (angol szakszövegekben: holistic) az alábbi öt vonatkozásban is érvényes követelménye a hatékonyságnak:

  • ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;
  • ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;
  • ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;
  • ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és
  • ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ szakmai partnereivel együttműködve azon dolgozott az elmúlt években, hogy az Egészségügyi Minisztérium által 2003-ban megtervezett iskolai egészségfejlesztési normatíva terve, azaz a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása megkezdődhessen előbb az EU támogatásainak, a TÁMOP 6.1.2./A/09/1 és a TÁMOP 6.1.2./AKMR/09/1 pályázatnak a forrásaiból, majd pedig minden tanuló részese legyen a hatékony, azaz teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, s az ehhez szükséges forrást a központi költségvetés rendszeresen biztosítsa.

2003 és 2010 között nem volt kellő kormányzati akarat és/vagy forrás arra, hogy az országos megvalósítás megkezdődhessen. Végül a 2010. júniusban felállt Kormány kormányprogramjában szerepeltette a "tudásra, erkölcsre, egészségre nevelést", valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetését külön nevesítve is. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású, a TÁMOP 3. és TÁMOP 6. közös forrásain alapuló pályázatkiírással kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium - a Kormány az akcióterv fenti tartalmú módosítását a 1276/2011 (VIII.10.) Korm. határozattal jóváhagyta -, azonban az ezt követően szükségessé vált forrás-elvonás miatt végül mégsem került sor erre. A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával: a teljes körű iskolai egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítását az új köznevelési törvény egésze, a megújuló NAT és a készülő közétkeztetési rendelet együttesen elősegíti és elvárja. Egyelőre a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény emelkedett jogerőre.

Annak érdekében, hogy a törvényben megfogalmazott szép és jó elvárások meg is valósuljanak, az egészségügy részéről nekünk is sok tennivalónk van: pl. a mindennapi testnevelésről a szülőket és tanulókat is jól kell tájékoztatnunk, hogy megérezzék hasznos voltát és így a tanulók kellő indítékkal vegyenek részt benne, ne papíron létező igazolásokkal és fölösleges felmentésekkel bújjanak ki alóla; a köznevelési intézmények részére segítséget kell nyújtanunk egészségnevelési-egészségfejlesztési tevékenységeikhez, melyek nyomon követését is biztosítanunk szükséges.

Budapest, 2012. április 5.