Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Mindennapi testnevelés

A mindennapos testnevelés népegészségügyi jelentősége 

A fizikai inaktivitás korunk civilizált életmódját jellemző egészségkockázati tényező, mely a nem-fertőző krónikus betegségek és a korai halálozás egyik vezető rizikófaktora. Ezért a WHO évek óta számos dokumentumban hívja fel az országok és a szakemberek figyelmét a fizikai inaktivitás csökkentésének szükségességére, és az Európai Bizottság is számos kiadványt készített a témában. A különböző szintű hazai népegészségügyi programok, ill. a nem-fertőző krónikus betegségek szakmai programjai mind tartalmazzák és hangsúlyozzák a fizikai inaktivitás csökkentésének szükségességét. A gyermekkorban elkezdett napi fizikai aktivitás szükségessége tehát axiómának tekinthető. Ennek a WHO által javasolt időtartama napi 60 perc.

A mai gyermekek és fiatalok mozgásszegény, ülő életmódjának a modern infokommunikációs technikai eszközök kiterjedt használata miatti fokozódása egyre sürgetőbbé teszi, hogy az egészségfejlesztés egyik legalkalmasabb helyszínén, az iskolában megadjuk gyermekeinknek a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást. Ezért jelent a hazai orvosok, népegészségügyi szakemberek számára nagy örömöt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény végre kötelezően előírta a mindennapos testnevelést, s annak 4 év alatt végbemenő fokozatos bevezetését /27.§.(11) és 97.§.(6)/. Nagy horderejű a köznevelési törvény 87. §-a, mely a közoktatásban 1985-ben megszűnt szakmai ellenőrzés újraépítését és működtetését tartalmazza. A 4 tanéves fokozatos bevezetést követően a 2015/16-os tanévtől kezdőden már minden tanuló részesül a mindennapos testnevelésben. Annak ellenére, hogy ez más országok népegészségügyi céljai közt is szerepel, egész Európában csak nálunk sikerült a mindennapos testnevelés kötelező előírása és bevezetése (mert más országokban az oktatásügy nem áll szóba az egészségüggyel, ahogyan erről a WHO egyik konferenciáján személyes beszélgetések során értesültem).  

Ahhoz, hogy a hazánkban törvény által előírt mindennapos testnevelés elérhesse célját, a gyermekek jobb egészségét, arra is szükség van, hogy a testnevelők eddig „szokásos” szemlélete megváltozzon és módszereik az egészségfejlesztési szempontoknak egyre jobban megfeleljenek.  Ezért jelen sorok szerzője számos olyan orvosi szakmai társasággal, mely a mindennapos testnevelés preventív hatásaiban érintett, közösen megfogalmazta a mindennapos testnevelés egészségfejlesztési kritériumait azzal a céllal, hogy a köznevelés irányítói érvényesítsék a tantárgygondozás (=szakmai segítés) és a tanfelügyelet (=szakmai ellenőrzés) kialakításakor. 

Kell-e minden nap tornaterem?

A gyerekek jobb egészségéhez nem tornaterem kell minden nap, hanem testmozgás!

Sőt, a 45 perces mindennapos testnevelés sem elég, hiszen a napi szükséges testmozgás gyermekkorban 60 perc, ezért a mindennapos testnevelés mellett még az egyéb testmozgást is minden eszközzel serkentenünk kell.

A testnevelők minden iskolában meg tudják találni a lehetőségek szerinti azon a megoldásokat, melyek tornatermen kívül is értelmes és hasznos testnevelést jelentenek. Segítségül pedig minden iskola megkapta a Magyar Diáksport Szövetség „Alternatív játékok” című kiadványát, melyben 87 olyan értelmes és a gyerekek részére élvezetes játékot mutatnak be, amihez nem tornaterem.

Tartáskorrekciót is lehet csinálni az osztályteremben, meg más gimnasztikai gyakorlatokat is, csak ne ültessük a gyerekeket még testnevelés órán is! A lépcsőzés is hasznos mozgás, ha nem viszik túlzásba – nagyon sok fontos izmunkat erősíti (de ha túlsúlyos gyerekeket lépcsőztetünk túl sokáig, az nyúzza a teherviselő ízületeiket). Néptáncolni is lehet tornatermen kívül, sőt ezt rendkívül sok kitűnő egészség-hatása miatt is érdemes előnyben részesíteni.

Látszanak-e már a mindennapos testnevelés eredményei?

A mindennapos testnevelés nyomon követésére az amerikai Cooper-Intézettel közösen, tudományos alapokon újonnan kifejlesztett, korszerű fittségmérő tesztsorozat, a NETFIT áll rendelkezésünkre, melyet az 5-18. évfolyamok tanulóival minden testnevelőnek évente egyszer (májusban) kötelező megcsináltatnia: az eredményeket online rögzítik a testnevelők, s azok területi ill. országos összesítése a www.mdsz.hu honlapon nyilvános. Ugyanitt nyilvános az országos eredmények tudományos igényű elemzése, a korábbiakkal való összevetése. Eddig 3 tanév eredményeit összesítették és vetették egybe.

Ezek legrövidebben így foglalhatók össze:

2015-ben 13.543 testnevelő tanár 623.026 tanulón végezte el a NETFIT-et, 2016-ben pedig 14.685 tanár végezte el 651.431 tanulón. A 2016-os eredmények szerint a tanulók 25,8 %-a bizonyult túlsúlyosnak és elhízottnak (BMI és bioimpedancia-mérés alapján, ez utóbbi mérőeszköze: OMRON BF511, melyet a többi mérőeszközzel együtt minden egyes iskola ill. feladatellátási hely 1 vagy 2 példányban megkapott). Ez az eredmény rosszabb lett 2016-ban, mint 2015-ben.

A tesztek közül legrosszabb eredményt az állóképességi ingafutás tesztben ill. a törzsemelés tesztben érték el a tanulók: ingafutásban a tanulók 61,8 %-a került az egészség-zónába, a törzsemelés tesztben pedig 51 %-uk.

Az viszont említésre méltó, hogy azon lányok, akik kezdettől részesültek a mindennapos testnevelésben, az állóképességi ingafutás tesztben 2016-ban 10 %-os javulást mutattak a 2015. évi eredményhez képest. (A fokozatos bevezetés miatt az első három tanévben még nem mindenki részesült a mindennapos testnevelésben.)

A 2017. évi mérés során 17.724 testnevelő tanár 662.501 tanulón végezte el a NETFIT-et. Most a tanulók majdnem 30 %-át érintette a túlsúly vagy elhízás, ez tehát egyelőre tovább romló eredmény! Az állóképességi ingafutás tesztben a lányok összessége 4 %-al, a fiúk összessége 2 %-al nagyobb arányban érte el az egészség-zónát, mint az első méréskor. A törzsemelés teszt továbbra is a leggyengébb eredményt adta az összes tesztgyakorlat közt: 52,4 %-uk került az egészség-zónába.

Mindezen eredmények alapján egyrészt nyilvánvaló, hogy a gyerekeknek minél több mozgásra van szükségük, tehát minden testnevelési órán sok-sok mozgást kell elérnünk akkor is, ha nincs éppen tornaterem! Másrészt nyilvánvaló, hogy a táplálkozáson is javítani kell ahhoz, hogy a túlsúly és elhízás csökkenhessen – ez nehéz, hiszen ezt nemcsak az iskola, hanem főleg a szülői ház (meg a reklámipar) befolyásolja. Harmadrészt az is újra és újra igazolódik, hogy a testtartáshoz szükséges izmok hatékony erősítése és nyújtása, a szükséges izomegyensúly kialakítása és fenntartása igen fontos és szükséges feladatuk a testnevelőknek (ezt jelző teszteredmény a törzsemelés). 

A mindennapos testnevelés egészségfejlesztési kritériumairól, valamint ezek egyikéről, a hatékony tartásjavításról bővebb információk olvashatók az alábbi két cikkben is:

Népegészségügy 2014/1. szám

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, automatizálását és fenntartását szolgaló mozgásanyag beépítése a testnevelésbe
Szerzők: Somhegyi Annamária, Lazáry Áron, Feszthammer Artúrné*, Darabosné Tim Irma*, Tóthne Steinhausz Viktória**, Boja Sára, Szilágyi Ágnes, Varga Péter Pál
Országos Gerincgyógyászati Központ, *Semmelweis Egyetem, Egeszségtudományi Kar, Fizioterápiai Tanszék, ** Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás Tanszék

A mindennapi testnevelés egészségfejlesztési kritériumai: megvalósításuk jelen helyzete
Szerző: Dr. Somhegyi Annamária Ph.D., Országos Gerincgyógyászati Központ

Budapest, 2018. március 9.

Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.
Országos Gerincgyógyászati Központ
prevenciós igazgató
Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úr megbízottja TIE-ügyekben
email: annamaria.somhegyi@bhc.hu
tel: 30-202 5317