Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Reumatológia ambulancia

2014. május 19-től a Reumatológia szakrendelés is elérhető betegeink számára OEP által finanszírozott ellátás keretében, a gerincbetegek teljes körű kivizsgálása részeként és a műtéti felkészítés és kivizsgálás kapcsán.

A reumatológia a mozgásszervek olyan fájdalommal és csökkent funkcióval járó betegségeit vizsgálja és kezeli, melyek nem traumás eredetűek, hátterükben leggyakrabban gyulladásos vagy kopásos eredetű okok vannak. Ezek a betegségek (pl. rheumatoid arthritis, csontritkulás, ízületi kopások) egyre gyakoribbak, és a népesség elöregedésével egyre súlyosabb népegészségügyi problémát jelentenek.

A reumatológia tárgykörébe tartoznak azok a betegségek, amelyek a mozgás szervrendszerét érintik (csontok, ízületek, izmok, porcok, inak), és általában valamilyen, az egész szervezetet érintő gyulladás eredményeképp alakulnak ki. Először általában fájdalom jelentkezik, majd deformitás és mozgáskorlátozottság alakul ki.
Vizsgáló módszerek és kezelési lehetőségek:
A vizsgálat a panaszos testrész, az alsó és felső végtag, valamint a gerinc és a járás alapos átvizsgálásával kezdődik; ebben tapintás, mozgatás, különböző műfogások segítik az orvost. Képalkotó vizsgálatok közül leggyakrabban a hagyományos röntgenfelvételt alkalmazzák, csontritkulás vizsgálatára pedig a csontdenzitometriás módszer alkalmas. A laboratóriumi vizsgálatok általában a diagnózis megerősítésére, egyéb betegségek kizárására, továbbá a betegség stádiumának, aktivitásának a meghatározására szolgálnak.

Osteoporosis szakrendelés

A csontritkulás népbetegség. A születéskor várható élettartam jelentősen megnőtt -főleg- az orvostudomány fejlődése következtében. Az életkor előrehaladtával a szervezetben lezajló természetes hormonszint változások, a felszívódás, a szervek működésének csökkenése fokozatos csonttömegfogyást eredményez. Ezek önmagukban is magyarázzák az életkor előrehaladtával kialakuló csonttömegcsökkenést. (A magyar lakosság átlagéletkora sajnos elmarad az Uniótól, azonban lényegesen magasabb, mint az 1900-as évek eleji átlagérték.)

Számos kockázati tényező jelent meg a környezetünkben. Alapvetően mozgásszegény az életmódunk. A hazai lakosság kalcium bevitele naponta 400-600mg a kívánatos 1000-1500 mg helyett. A D-vitamin hiánya is több százezer embert érint. Bizonyos gyógyszerek alkalmazásakor mellékhatások léphetnek fel, amelyek szedése hosszú távon csonttömeg csökkenést eredményezhet: szteroidok (tüdő asztma, allergia, bőrbetegségek, ízületi betegségek), egyes epilepsia ellenes szerek, pajzsmirigy hormonok, véralvadás gátlók. Komoly problémát jelent hazánkban az alkohol túlzott fogyasztása és dohányzás mértéktelen élvezete. Sajnos a tömegesen elterjedt foszfátdús szénsavas üdítőitalok is egyre nagyobb problémát fognak jelenteni. Stresszes életmódunk, rendszertelen, gyakran egyoldalú táplálkozásunk sem optimális a csontépülés számára.

Örvendetes tény, hogy javultak a diagnosztikai lehetőségeink, azaz a nagyobb technikai adottságok, a lehetőségek bővülésével egyre több vizsgálat végezhető el magas találati aránnyal.

A csontritkulás jellegzetes tünetei

A csontritkulásnak az esetek legnagyobb részében nincsenek tünetei az első csonttörések bekövetkeztéig, ezért néma járványnak, vagy lappangó kórnak is szokták hívni.

A testmagasság csökkenése mellett a fokozódó háti görbület, a bordák és csípőtányér közötti távolság csökkenése, a törzsön, a test bőrén és izomzatán haránt redők megjelenése, a hasfal megereszkedése már kialakult csigolyatest törést jelezhet.

A jellegzetes csonttörések leggyakrabban csekély, banális elesést követően, köhögést, tüsszentést, emelést követően jönnek létre (évente Magyarországon bekövetkezett törésszám):

  • Csípőtájékon (12-14 ezer) 
  • Csigolyatesteken (30-40 ezer) 
  • Csuklón (35 ezer) 
  • Felkaron (12-14 ezer)

Még nagyobb problémát jelent, hogy a csonttörés elszenvedése után megnő az újabb várható csonttörés kockázata: csigolyatest törött betegek egynegyede egy éven belül újra törik! A csuklótörést elszenvedett 50-60 éves nők 55%-a számolhat 10 éven belül , 80%-a 20 éven belül valamilyen újabb csonttöréssel.

Kérjük, ha ezeket a sorokat olvassa, gondoljon a környezetében élőkre is, világosítsa fel őket ezekről a tényekről. Ha esetleg valaki idősebb személy a környezetében csonttörést szenvedett el, kérdezze meg volt-e kivizsgálva a csonttörésének az oka? Történt-e valamilyen megelőzés?

A csonttörések szövődményei

A csonttörések döntő többsége az idősebb embereket érinti. Az egyébként is gyengébb szervezet érzékenyebben reagál az őt ért traumára, így a legjobb orvosi ellátás mellett is gyakrabban fognak a szövődmények kialakulni. Gyakrabban alakul ki keringési és légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis, tüdőembólia, felfekvés, húgyhólyag gyulladása, álízületek képződése, deformitások kialakulása, a csonttörések miatt fájdalom stb.

A mozgáshiány miatt a szövődmények gyakran halmozottan jelentkeznek, ami a paciensek bezárkózottságát, magába fordulását, kiszolgáltatottságát is eredményezi. Problémát jelenthet az önellátás, a személyes ügyek elintézése. Sok esetben a lakásból sem tud kimozdulni az érintett személy, ami a külvilágtól való elszigeteltséget is jelenthet.

A csonttörések megelőzése viszont sajnálatos módon a legtöbb országban elmarad. Jellemző, hogy hazai adatok szerint a csonttörést elszenvedett személyek egyharmada-fele korábban már szenvedett el csekély elesést követően csonttörést, azonban kivizsgálás és csonttörési kockázat csökkentés nem történt meg.

A csontritkulás kockázati tényezőiről

A csontritkulás több gén által szabályozott (kb. 60-80%-ban)és külső tényezők által is befolyásolt (kb. 20-40%-ban) betegség. A kockázati tényezők ismerete azért fontos, mert a megelőzésnek és a kezelésnek egyaránt szerves részét kell képezze a lehetséges kockázati tényezők megszüntetése.
Főbb kockázati tényezők

  • Előrehaladott életkor 
  • Fehér bőr 
  • Női nem
  • Túlzott kávé, foszfát dús szénsavas üdítők, és alkohol fogyasztás
  • Mozgásszegény életmód
  • Dohányzás 
  • Korai őszülés 
  • Alacsony testalkat és testsúly 
  • Saját kórelőzményben kis elesést követően kialakult csípőtáji, csigolyatest, csukló vagy felkar törés
  • Családban előfordult osteoporosis, jellegzetes törés megléte 
  • Korai klimax-változókor-menopauza (47 éves kor előtt) 
  • Gyomor-bélrendszer krónikus betegsége, felszívódási zavar 
  • Krónikus vese és májbetegség 
  • Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, nemi hormonok zavara 
  • Szteroid gyógyszerek szedése (asztma, allergia, immunbetegségek, bőrbetegségek, ízületi gyulladások esetén) 
  • Epilepszia elleni kezelés
  • Véralvadásgátló kezelés 
  • Szervátültetés