Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

A hidroterápia tudományosan bizonyított hatásai

A hidroterápia (a víz terápiás használata), vagy aquaterápia valószínűleg egyidős az emberiséggel és az egyik olyan alapvető módszer, amit széles körben használnak természetes gyógymódként.

Ismertetőnk aktualitását a nyár, és az ezzel járó különböző vizek mellett eltöltött hosszabb szabadság adja, hanem az alábbi cikk az első olyan tudományos áttekintő elemzés a releváns angol nyelvű irodalomban, ami a hidroterápia tudományosan bizonyított hatásáról számol be.

A hidroterápiát úgy definiálhatjuk, hogy egy külső, vagy belső vízhasználat (a víz bármely formájában legyen az, víz, jég, vagy gőz) az egészség javítása érdekében különböző hőfokon, nyomáson, eltérő időtartamig és különféle helyeken alkalmazva. Az aquaterápia egyike azoknak a természetes gyógymódoknak, amelyek elterjedtek voltak az ősi kultúrákban, így Indiában, Egyiptomban, Kínában, stb.

Több tanulmány számolt be a hidroterápia élettani és terápiás jótékony hatásáról bizonyos szerveken, de a jelen áttekintés az első, amelyik a vízgyógyászat bizonyítékokon alapuló tudományos hatásairól ír a test nagyobb rendszereit és az egész szervrendszert illetően.

 

A hidroterápia általános hatásai

Az élettani változások, amelyeket a vízbe merülés – a víz immerzió – idéz elő humoralis mechanizmusok által kontrolláltak, míg az erre adott válasz, amelyet a hideg víz indukál általában a szimpatikus idegrendszer aktivitás- fokozódásával jár.

A felületi hideg (víz, vagy jég) élettani hatásai

• csökken a lokális (helyi) anyagcsere funkció,

• csökken a helyi ödéma,

• csökken az idegvezetési sebesség,

• oldódik az izomgörcs,

• növekszik a helyi érzéstelenítő hatás,

A tudományos megfigyelés szerint egy óra vízbe merülés – úgy, hogy a fej kint van – különböző hőmérsékleteken (32° C, 20°C és 14°C fok) eltérő eredményeket mutatott.

• 32°C-os vízbe történő merülés esetén: az anyagcsereráta és a rektális (végbélben mért) hőmérséklet változatlan, csökken a pulzus szám 15%-kal, a szisztolés vérnyomás 11 %-kal, a diasztolés 12%-kal , míg a diuresis (vizelet kiválasztás) 107%-kal nőtt, összehasonlítva a kontroll csoporttal szobahőmérsékleten.

• 20°C-os vízbe történő merülés esetén: az anyagcsereráta 93%-kal növekedett, a rektális hőmérséklet csökkent, pulzus szám, a szisztolés és diasztolés vérnyomás is csökkent, a diuresis 89%-kal nőtt.

• 14°C-os vízbe merülés esetén: az anyagcsereráta 350%-kal növekedett, rektális hőmérséklet csökkent, a pulzusszám 5%-kal, a szisztolés vérnyomás 7%-kal és diasztolés vérnyomás pedig 8%-kal növekedett, és a diuresis igen nagy mértékben 163%-kal nőtt.

A hidroterápia elsődlegesen a vérnyomás szabályozásában döntő szerepet játszó hormonális tengely irányításába „ szól bele”. A nagy számú tudományos cikket elemző tanulmány alapján igazolódott, hogy a téli úszás javítja az általános jó létet ,csökkenti a feszültséget, a fáradtságot, javítja a memóriát és csökkenti a mozgásszervi eredetű fájdalmat. A hidroterápia fájdalomcsillapító hatása azért is jelentős, mert nem okoz függőséget és nincs semmilyen észrevehető mellékhatása.

Idegrendszeri és váz-izomrendszeri hatások

• A hideg zuhany anti- depresszív hatása annak köszönhető, hogy magas a hideg érzékelő receptorok sűrűsége a bőrben és ezekből az idegvégződésekből nagyon sok anti – depresszív elektromos impulzus jut el az agyba. Ezen kívül a hideg zuhanynak anti- pszichotikus hatása is van, mely az elektrosokk terápiához hasonlóan működik.

• A hideg víz és a víz nyomó ereje következtében a hidroterápia során blokkolódnak a fájdalmat közvetítő nociceptorok (idegvégződések), amelyek a termális és mechanoreceptorokon működnek, s pozitív hatást fejtenek ki a gerinc szegmentális mechanizmusára, melynek szerepe van fájdalom csökkentésben.

• A vízben sétálás köldök magasságú vízben, növeli a nagy felületes gerincstabilizáló izom (m. erector spinae) aktivitását, mely a gerincünk egyenes tartását biztosítja s egyben a combfeszítő izom a (m. rectus femoris) aktivitását is fokozza.

• A hideg vízbe merülés (15°C alatti) – az egyik legelterjedtebb terápiás intervenció – sportolóknál edzések után, jelentősen csökkenti a fáradtsági szintet és potenciálisan javítja a fizikai felépülést, valamint az edzések után fellépő késleltetett izomfájdalmat, összehasonlítva a passzív pihenéssel.

• A láb meleg vízbe (44°C) merítése 45 percig, mielőtt nyújtó-lazító gyakorlatokat végeznek az egyének, bizonyítottan csökkenti az indirekt markereit (izomfájdalom, izomenzim aktivitása a vérben stb.) az izomsérüléseknek.

• Az víz felhajtóereje csökkenti a testtömeget, amelyek izmainkat és ízületeinket terhelik, így a vízben végzett gyakorlatok könnyebbek a szárazföldi gyakorlatoknál.

• Az aqua –jogging (vízben való futás) – kalória megkötések nélkül- hat héten keresztül az elhízott és túlsúlyos egyéneknél csökkentette jelentősen a testzsír értéket, a has körfogatot, javult az aerobic fittség és az életminőség.

A hidroterápia a fent említetteken kívül még számos egyéb szerv-és szervrendszerre (szív-érrendszerre, gyomor – bélrendszerre, hematológiai és immunológiai, valamint endokrin/hormonális rendszerünkre, a bőrre) is pozitív hatással van. Ezek a megfigyelések tudományos bizonyítékokra épülnek, s annak ellenére, hogy a pontos mechanizmusokat illetően még további tanulmányokra van szükség, olvasóinkat a vízterápia minél szélesebb körű igénybevételére buzdítjuk, különösen a nyári szabadságok idején.

Irodalom

Scientific Evidence-Based Effects of Hydrotherapy on Various of the Body.

Mooventhan A, Nivethitha L

North American Journal of Medical Sciences (May 2014) Vol.6