Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Edzés hőségben

Azok, akik egészségüket, erőnlétüket rendszeres mozgással tartják fenn, nem szívesen hagynák abba a fittségüket biztosító edzéseket a nyár legmelegebb napjaiban sem. Ugyanakkor az elővigyázatosság nem árt, az extrém hőség miatt néhány változtatásra szükség van, hogy a szervezet veszélyes túlhevülését vagy dehidrációját elkerüljék.

Ha az edzések egész évben edzőteremben zajlanak, különösebb módosításra nyáron sincs szükség az edzésprogramban. Arra azért érdemes tekintettel lenni, hogy az extrém hőség a tervezett edzésmennyiségen kívül is erősen igénybe veszi a szervezetet, sokan rosszabbul alszanak ilyentájt, és a megszokott tevékenységeik, még az edzőteremhez vezető út is több energiát igényel mindenkitől. Ezért még a légkondicionált edzőteremben végzett edzés során sem tanácsos kánikula idején az egyéni edzéscsúcsok megdöntésére törekedni. Mivel ilyenkor a rutinból végzett gyakorlatsor is hamarabb vezet kimerüléshez, a szokásosnál jobban kell ügyelni a fokozatosság betartására, és figyelni a test jelzéseire.

Azok számára viszont, akik szabadban végzik a napi edzésüket, mindenképpen tanácsos alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz. Kánikulai hőség idején a kocogást, futást is a kora reggeli vagy esti időpontra érdemes áttenni, délelőttől alkonyatig a tűző napon, a nap legmelegebb óráiban jobb kerülni az aktivitást. Egyéni erőnlét, testalkat, egészségi állapot alapján az edzés intenzitását és időtartamát is ajánlatos csökkenteni ilyenkor. Általános jó tanács, hogy óvakodni kell a szervezet többletterhelésétől, ha a páratartalom 80 százaléknál illetve a hőmérséklet a 26 Celsius foknál magasabb.

Szerencsés, ha az edzésforma maga is elősegíti a test folyamatos hűtését, például a kerékpározás vagy az úszás.

A verejtékezés haszna

Az emberi test hőháztartásának fontos eleme az izzadás. A bőrben lévő verejtékmirigyek által termelt nedvesség párolgása hőelvonással jár, hűti a bőr felületét. A párolgást, a hőszabályozást segíti a könnyű, szellős, nedvszívó, természetes anyagból készült ruha, és az izzadtsággal távozó nedvesség pótlása a bőséges folyadékbevitellel.

A sportolás is verejtékezéssel jár, hőségben ez jelentősen fokozódik, így jóval több folyadék utánpótlására van szükség. Sem a túlzottan fagyos, sem a forró italok nem tesznek jót, mivel megzavarják a szervezet hőháztartását, így legjobbak az éppen csak lehűtött innivalók.

Az sem mindegy, hogy miből áll össze a hőségben fogyasztásra ajánlott több liternyi folyadék: ügyelni kell arra, hogy se felesleges pluszkalóriákat, se vízhajtó hatású koffeint és alkoholt, puffasztó szénsavat ne tartalmazzon. Mivel a verejtékkel együtt több fajta, fontos ion, só, ún. elektrolit is távozik a szervezetből, ezért a tiszta, szénsavmentes, de ásványi anyagokat tartalmazó ivóvíz, ásványvíz ajánlható leginkább, a hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek, tejtermékek és levesek mellett.


Veszélyre utaló jelek, amikre figyelni kell

A szomjúság érzését nem kell megvárni, hiszen ezzel már a szervezet azt jelzi, hogy a folyadékháztartásának egyensúlya felborulóban van.

A vérnyomás leesése, a pulzus szaporasága fontos figyelmeztető jel. A súlyos dehidráltság ugyanis veszélyes állapotokhoz vezethet: növeli az izmok görcshajlamát, kimerültséget, gyengeséget, szédülést, émelygést, koncentrációs zavarokat, majd hőgutát, eszméletvesztést, keringési zavarokat okozhat.

Fokozott veszélyben vannak, akiknek a hőháztartása nem működik tökéletesen, például a kisgyerekek és az idősek, a nagy túlsúllyal küzdők. Különösen kell vigyázniuk magukra a kánikulai napokon azoknak, akiknek egyébként is szív- és keringési problémáik vannak vagy anyagcsere-betegségben szenvednek. Őket a hőségben mindenképpen védeni kell, számukra az edzéssel járó fizikai megterhelés kánikulai napokon egyáltalán nem ajánlható.