Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Mit tehet a pszichológus a gerincbetegekért?

A hátfájás és a derékfájás megjelenéséhez is hozzájárulhat a mindennapi stressz.

Bagdi PetraAz Országos Gerincgyógyászati Központ Pszichológiai Ambulanciájának munkatársai elsődlegesen gerincproblémákhoz társuló pszichológiai zavarok kezelésével foglalkoznak, ahol az esetek többségében a fájdalom a vezető tünet. Bagdi Petra klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust kérdeztük a pszichológia gerincgyógyászatban betöltött szerepéről.

A nyelvünkben rengeteg olyan kifejezés van, amely metaforikus értelemben a gerincet és a hátat veszi alapul egy lelki probléma ábrázolására: pl.: túl sokat vállal valaki, a háta közepére sem kívánja a másikat, valaki háta mögött tett valamit. Lehet ezekben a szólásokban valami ősi igazság a lelki és testi tényezők összefüggéséről?

„Terheket veszünk a hátunkra, vállunkra” - ezzel a közmondással tudjuk talán a legegyszerűbben szemléltetni a lelki terhek gerinceredetű fájdalomra gyakorolt hatását: a mindennapi stressz az izomtónus fokozása által járulhat hozzá a gerinceredetű hátfájás, nyaki-és derékfájás megjelenéséhez.

A fájdalom megélésben mindig szerepet játszanak stressz tényezők?
A fájdalom megélése mindig egy rendkívül szubjektív és összetett élmény, amely minden esetben tartalmaz érzelmi tényezőket még akkor is, ha a fájdalomnak az oka egyértelműen kimutatható. Az aktuális fájdalomélményt nagyon sok minden befolyásolja: a személyiségünk, a gondolkodásunk, az érzelmi életünk, a kapcsolataink, az életmódunk. Míg egy sportoló általában jobban tűri a fájdalmat, hiszen a fájdalomélményhez az izomláz önbizalom-növelő hatása társul számára, egy pesszimista, szorongó ember a fájdalomra érzékenyebb. Egy kedves, gondoskodó orvos gyakran már csak a megnyugtató szavával csökkenti egyes betegek fájdalmát, de épp ellenkezőleg egy kritikus, állandó feszültséget generáló főnök már a jelenlétével is képes fokozni azt.

Mérhető a fájdalom?
Mivel maga a fájdalomélmény objektív eszközökkel nem vizsgálható, nem mérhető, ezért gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a beteg szubjektív fájdalom-beszámolója nem egyezik meg a képalkotó vizsgálaton (MR, Röntgen) látott képpel. Gyakran előfordul, hogy az MR felvétel fizikai elváltozást (pl. porckorong kitüremkedést) mutat, de a beteg tünetmentes, mindazonáltal gyakori az is, hogy negatív MR mellett a páciens szinte elviselhetetlen fájdalomélményről számol be.

A gerinceredetű fájdalom megélésében olyan pszichológiai tényezőket mutattak ki, mint például a szorongás, a depresszió, az érzelmi, a munkahelyi problémák, a negatív gondolkodás. Férfiaknál igazolódni látszik a túlhajszolt életvitel, nőknél pedig az önfeláldozó attitűd jelentősége. A degeneratív gerinceredetű fájdalom életmódbetegség, éppen ezért a hosszú távú gyógyulás érdekében életmód- és életszemlélet-váltásra van szükség.

Mennyire ismert a gerinceredetű fájdalmak lelki eredetének jelentősége ma Magyarországon?
Azt tapasztalom, hogy amíg öt évvel ezelőtt sokkal több volt a küldött beteg, akivel első sorban arról kellett hosszasan beszélgetni, hogy testi fájdalmak esetén miért is szükséges a pszichológiai vizsgálat, ma már egyre több a tájékozott, nyitott és motivált beteg, aki önmaga szeretné megismerni a testi panaszok, fájdalmak hátterében meghúzódó lelki-társas problémákat, stressz-tényezőket.

Milyen esetekben fordulnak Önökhöz a betegek?
Egyrészt az Országos Gerincgyógyászati Központ Ambulanciáján történő pszichológiai szűrésen részt vett betegek, akiknél a tesztes állapotfelmérés alapján pl. magas szorongás, vagy depressziószint valószínűsíthető. Másrészt – ahogy már említettem – saját indíttatásból is érkeznek hozzánk betegek, akik valamilyen zavaró testi, vagy lelki tünet megszüntetése, vagy kezelése végett keresnek fel minket. Emellett szakorvosok is utalnak hozzánk főleg olyan betegeket, akiknek a testi tünetei hátterében – organikus okok kizárása után – lelki tényezők valószínűsíthetők. De gyakran találkozunk olyan beteggel is, akiknek a testi panaszát egyértelműen organikus okok magyarázzák, de a betegség megélését, kezelését – ezzel együtt a gyógyulást – szubjektív pszichológiai tényezők befolyásolhatják. Ilyen például a műtét előtti fokozott félelem, szorongás.

Hogyan működik a pszichológiai szűrés?

Egyrészt áll papír-ceruza tesztekből, amit ma már a modern kor vívmányainak hála táblagépeken töltenek ki betegeink az ambulancián. A tesztek eredményét az asszisztensek feldolgozzák, és a kiszűrt, magas rizikócsoportba tartozó betegeket telefonon személyes vizsgálatra invitálják. E személyes pszichológiai vizsgálat során egyénre szabottan tudjuk megnézni, hogy az adott beteg testi, és vagy lelki problémájában – leggyakrabban fájdalomtünetében – milyen lelki, társas tényezők játszanak szerepet. Az eredményekről való visszajelzést követően – amennyiben a beteg motivált és szükségesnek látjuk – közösen kitűzünk egy elérendő célt, amin a megbeszélt keretek között dolgozunk.


Létezik nálunk emellett műtét előtti pszichológiai szűrés, melynek az az alapja, hogy bizonyos pszichiátriai problémák, mint pl. depresszió, akut gyász, személyiségzavar, öngyilkossági veszély, stb. az immunrendszer ellenálló-képességének, valamint a beteg együttműködésének csökkenése által fokozzák a műtét utáni komplikációk – pl. sebgyógyulási zavar – kockázatát. Célunk ezen állapotok kiszűrése és a pszichológiai, pszichiátriai ellátás mielőbbi biztosítása a műtétből való felépülés sikerességének érdekében.

Milyen pszichológiai módszerekkel lehet csökkenteni a fájdalomtüneteken?
Az első és legfontosabb a betegek oktatása, tájékoztatása. „A tudás, hatalom”: már az szorongás és fájdalomcsökkentő, amikor a betegek megtudják, hogy a fájdalmukat nem feltétlen valamilyen ismeretlen betegség, hanem csupán a feszültség fokozza. Emellett vannak direkt és indirekt fájdalomcsökkentő módszerek. A relaxáció, a képzeleti-, és légzéstechnikák, célja, hogy direkt módon segítsük elő a fájdalmas és feszülő izmok ellazulását. Az indirekt fájdalomcsökkentő technikák az izomfeszülés okát, vagyis a stresszt és szorongást csökkentik. Ehhez a szakember részéről a beteg életének, személyiségének részletes ismerete, élményvilágának megértése szükséges, a beteg részéről pedig a pszichológiai munkára való nyitottság és motiváltság.

Van-e lehetőség arra, hogy pszichológiai ellátást közfinanszírozottan vegyünk igénybe?
Az OEP-es ellátás keretében komplex pszichológiai vizsgálatot, majd azután néhány alkalmas tanácsadást, pszichoedukációt, szupportív terápiát tudunk nyújtani. Ez a néhány alkalom általában arra elegendő, hogy a beteg megismerje a fájdalmai hátterében szerepet játszó pszicho-szociális tényezőket, és a pszichológus segítségével megfogalmazza, hogy mik azok, amiken változtatni szeretne.

Vannak-e külföldi példák, ahol a fizikai kezelések mellett a pszichológiai kezeléseket is alkalmaznak a fájdalom csökkentése végett?
Számos külföldi fájdalom központban nagy hangsúlyt fektetnek a fájdalom-menedzsmentre, tehát arra, hogy a beteg maga tanulja meg a fájdalmát csökkenteni. Ilyen központok már a 1990-es évek óta léteznek az Egyesült Államokban, de Németországban is van rá lehetőség, hogy közfinanszírozott módon vegyen részt a beteg egy több hetes fájdalom-menedzsment tréningen. Az ilyen önsegítő technikákat tanító kurzusok magába foglalják a betegoktatást, a különböző direktív fájdalomcsökkentő technikák – mint pl. relaxáció, légzéstechnika, képzeletbeli technikák – elsajátítását, a gondolkodási hibák (negatív gondolkodás) átstrukturálását, az érzelmi problémák, konfliktuskezelés fejlesztését és a fájdalom okozta mindennapi problémák megoldását. Ezen technikák alkalmazása igazoltan hatékonyan csökkenti a fájdalmat, nehézsége viszont, hogy a betegtől nagymértékű aktivitást, motivációt igényel. Ezeket a betegoktató módszereket mára már intézetünk is beépítette az ellátási protokolljába.

Milyen más szomatikus területeken alkalmazzák még a pszichológiai módszereket?
A pszichológiai szűrés és kezelés különböző technikáit mára már a szomatikus orvoslás valamennyi területén használják. Nagy jelentősége van a pszichológiai ellátásnak például az onkológia területén: a diagnózis kimondása után a krízisintervenciónak, a szupportív terápiának, a daganattal küzdőknél a Simonton-tréningnek, a haldokló betegeknél a méltóságterápiának. A pszichológiai módszereknek például szülészeten a szülés utáni depresszió megelőzésében és kezelésében valamint szükség esetén szülésre való lelki felkészítésben van szerepe. A hipnózis módszerét nem csak fogászatban használják előszeretettel, hatékonynak bizonyult különböző lelki komponensű bőrbetegségek, pl. ekcéma kezelésében is.

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó témák