Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósulása

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

  • ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;
  • ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;
  • ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;
  • ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és
  • ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett:

  • egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);
  • mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);
  • a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);
  • számos egyéb téma között (felsorolásukat lásd alább) környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

  • Az egészség fogalma.
  • A krónikus beteg egészsége.
  • Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
  • A környezet egészsége.
  • Az egészséget befolyásoló tényezők.
  • Szájhigiénia.
  • A jó egészségi állapot megőrzése.
  • A betegség fogalma.
  • Megelőzhető betegségek.
  • A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.
  • Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
  • A beteg ember táplálásának sajátosságai.
  • A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
  • Az egészséghez szükséges testmozgás.
  • A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.
  • A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.
  • Gerincvédelem, gerinckímélet.
  • Balesetek, baleset-megelőzés.
  • A lelki egészség.
  • Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
  • A két agyfélteke harmonikus fejlődése.
  • Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
  • A társas kapcsolatok.
  • A nő szerepei.
  • A férfi szerepei.
  • A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
  • A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
  • A gyermekáldás.
  • A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
  • A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.
  • A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).
  • Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
  • A média egészséget meghatározó szerepe.
  • Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
  • Fogyasztóvédelem.
  • Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.
  • Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
  • Iskola-egészségügy igénybevétele.
  • Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.
  • Otthoni betegápolás.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:

  • a tanulási eredményesség javítása;
  • az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
  • a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
  • a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;
  • bűnmegelőzés;
  • a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
  • az önismeret és önbizalom javulása;
  • az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
  • érett, autonóm személyiség kialakulása;
  • a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;
  • a társadalmi tőke növelése. 

Fentiek alapján népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi célnak kell lennie a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításának.

Mi jelenleg a helyzet e téren?

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tervének elkészülte, azaz 2003 óta egészen 2010-ig nem volt kellő kormányzati akarat és/vagy forrás arra, hogy a fokozatos elterjesztés megkezdődhessen. A népegészségügyi célokért elkötelezett szakmai műhelyek közös erőfeszítése nyomán számos iskola szándékozott a TÁMOP 6.1.2./A/09/1 pályázati kiírására pályázni a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetése érdekében, végül az elektronikus pályázatírás technikai nehézségeit 26 iskola vállalta. A beadott 26 pályázatból egyetlen egy iskola nyert, a többiek pályázatát értelmetlen formai hibákra hivatkozva elutasították (a szakmai része mindegyiknek megfelelő volt). Jelenleg a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete és az Országos Gerincgyógyászati Központ szakmai segítése és nyomonkövetése mellett ebben az egy iskolában folyik a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés tevékenységeinek az iskola mindennapjaiba építése. A 2010. júniusban felállt Kormány kormányprogramjában szerepeltette a "tudásra, erkölcsre, egészségre nevelést", valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetését külön nevesítve is. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású, a TÁMOP 3. és TÁMOP 6. közös forrásain alapuló pályázatkiírással kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) - a Kormány az akcióterv fenti tartalmú módosítását a 1276/2011 (VIII.10.) Korm. határozattal jóváhagyta -, azonban az ezt követően szükségessé vált forrás-elvonás miatt végül mégsem került sor erre.

A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával:

  • A közétkeztetésről szóló NEFMI-rendelet kibocsátása várható, ez teljesíteni fogja az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak kötelezővé tételét, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. A rendelet megjelenéséig az országos tisztifőorvos ajánlása van érvényben, mely a rendelettervezethez igen hasonló.
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben kezdődik 2012. szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamon /97.§.(6)/.
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés).
  • Az egészség-ismeretek oktatása a most felújítás alatt álló új NAT-ban jóval szélesebb körűen értelmezve jelenik meg, mint korábban.

Vagyis a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítását az új köznevelési szabályok egésze elősegíti és elvárja.

Budapest, 2012. április 5.

Dr. Somhegyi Annamária PhD