Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Mi teszi sztárrá az orvost?

Mi teszi sztárrá az orvost?

Ha az agyi idegpályákon képes valaki úrrá lenni, a legrejtelmesebb helyeket meggyógyítani, nyilvánvaló, hogy mérhetetlen tisztelet övezi. De mi lehet a titkuk azoknak, akik nagyon gyakran előforduló betegségeket gyógyítanak, mégis megváltó tudás birtokosaként tekintenek rájuk? Ők a sztárorvosok. Közülük Csernus Imre pszichiáterrel, Hangody László térd- és csípőízület-specialistával, Radó Gábor szemsebésszel, Varga Péter Pál gerincdaganat-sebésszel és Zacher Gábor toxikológussal beszéltünk. Szakterületük vitathatatlan emblematikus figurái. Miért is?

Hangody László, a magyar első

Hangody Lászlónak ma már annyi a betege, hogy nem győzi, képtelen valamennyi hozzá ragaszkodót ellátni. Beszélgetésünk délutánján, bár még csak fél öt van, túl van a szokásos napi 80-90 betegen. Csak csípőprotézis beültetésből évente legalább négyszázat végez. Szinte valamennyi ízületi betegség artroszkópos specialistája. Világszerte ismert ízületsebésszé a beavatkozásait követő rendkívül gyors gyógyulások nyomán vált. A csípő- vagy térdízület betegségeinek műtétes korrekciója megszokott esetben nagy vágással, és hosszas lábadozással jár. Ő viszont 40-60 perces műtéteket követően a beavatkozás másnapján talpra állítja a betegeket, akik átlag két-három nap után saját lábukon távozhatnak a kórházból. A világon az elsők között talált rá az ízületpótlás hatékony módszerére.

Az ízület, ha egyszer roncsolódott, kopott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire rostos porccal pótolni, ám ez csak hiányosan sikerül. Hangody László "túllépett" a szervezet önjavító kudarcán és azoknál a betegeknél, akiknél talált jó minőségű üvegporcot az ízületben, megoldja ebből a pótlást. Ha van ép ízületi felszín, az azokból kimetszett kis henger alakú darabokat mozaikszerűen beülteti a sérült porc helyére. Ezek a szövetszigetek képesek a még üresen maradt részeket reprodukálni.

Az első ilyen beavatkozást a kilencvenes évek legelején végezte, máig világszerte már több mint negyvenezer ilyen műtét történt a magyar eljárásként ismertté vált technikával. A professzor mindehhez speciális műszerkészletet használ, amellyel például a csípőprotézis-beültetéseknél is elegendő néhány centiméteres vágást ejteni a bőrön. (Az általánosan használt műtéti megoldásnál 20-25 centiméteres vágást ejtenek.) Amíg ezt az új műtéti technikát kigyakorolta, állatokon és holttesteken kísérletezett több éven át.

Hangody László azt gondolja, hogy az élsportolókon végzett műtétei tették ismertté nevét a betegek szélesebb körében. "Viszonylag sok sportolót operálok. Amikor visszatérnek a csapatba, pályára rendszerint az első nyilatkozataikból kiderül, hogy alig néhány hete operálták őket. Emiatt az átlagember úgy érzi, hogy neki is ilyen orvosra van szüksége." A professzor szerint népszerűségének másik pillére a kommunikáció, mint mondja: könnyen szót ért az emberekkel. Tömören, lehetőleg latin szavak nélkül, magyarul és csak a lényegről beszél velük.

A műtétekről készült videóknak valamint kongresszusi előadásainak is köszönhető a belső szakmai hírneve. "Aki bejön hozzám, feszült, kiszolgáltatott helyzetben van. Vagy azért mert nem volt tapasztalata egészségügyi intézménnyel, vagy azért mert már volt. Ha ez az első találkozás jól sikerül, az segíti a gyógyulás folyamatát is. A tanáraimnál is azt láttam, ha a beteg megérezheti, hogy abban a pillanatban nekem ő a legfontosabb, az a legbonyolultabb eseteknél is sok mindenen átsegíthet" - vall módszeréről.

Radó Gábor, a kétkezes

Ugyancsak hétköznapi betegség, a szürkehályog különlegesen eredményes kezelésével lett sztárorvos Radó Gábor, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent László és Szent István Kórház szemsebésze, egyben a mikrosebészeti eljárások specialistája.

A szakorvosi vizsga után Ausztriába szerződött, ahol alapos képzést kapott mikrosebészetből. Sokat operálhat, a sebészet élvonalába tornázza fel magát, de visszavágyódik. Alig érkezik haza, máris betegek százai keresik. Médiaháttér nélkül is ő lesz a legismertebb a hályogoperálók között. Eredményesen és különösen kevés szövődménnyel operál több évtizede szürkehályogot, és más kevéssé közismert látásnehezítő betegségeket. "Kézműves ember vagyok, olyan, aki mindent tudni akar arról, amivel dolgozik" - vallja magáról. Ezért folyvást keresi az új megoldásokat, technikákat és tanul. Betegei nyilván kevéssé veszik észre a szakmai bravúrokat. Egyikük például azért választotta orvosának, mert azt tapasztalta, tud bocsánatot kérni és tiszteli mások idejét.

A hölgy, akit szakorvosa küldött Radó Gábor rendelésére, noha a megadott időpontra érkezett, azt látta: rengeteg ember várakozik. Dühös lett, már-már csaknem hangot adott fölháborodásának, amikor az ajtón kilépett az orvos: türelmet és elnézést kért, mert csúszik a rendeléssel. Hozzátette: nagyon bonyolult esettel érkezett hozzá valaki, így a szokottnál jóval több időt kellett a vizsgálattal eltöltenie. A váróban egy pillanat alatt megnyugodott mindenki. Aki ennek ellenére sem tudott tovább várni, kapott másik időpontot.

Egy idős úr azért ajánlja őt ismerőseinek, mert a doktor mellett ő úgy érezte, társ volt a gyógyulásában. Mint mondja: bár elég sok rendelőt, kórházat megjárt, Radó Gábor volt az első olyan orvos, aki bevonta őt a kezelésbe. A műtét előtt ötször kereste fel a doktort, hogy újabb és újabb kétségeire választ kapjon. Radó Gábor mindig türelemmel meghallgatta. "Soha nem éreztem, hogy türelmetlen, vagy nincs elég ideje, nem sietett dönteni" - mondja.

A szürkehályogműtét nem is olyan bonyolult - próbálkozom -, hiszen alig nyolc perc a beavatkozás. Radó Gábort megmosolyogtatja a sommás véleményem, de ha játék, hát legyen. Emlékeztet, hogy például a gerelyvetés során egy-egy dobás is csak hat-tíz másodperces művelet például az olimpián, csakhogy amíg a gerelyvető odáig elér, mi mindenre van szükség? És soha nincs vége a mozdulat finomításának.

A szürkehályog-operáció hagyományosan úgy megy, hogy jobb kézben tart az orvos egy eszközt, amely szívással és öblítéssel tisztán tartja a műtéti területet, valamint szükség esetén biztosítja az ultrahangot, a másik kézben pedig az operációhoz nélkülözhetetlen speciális eszköz van. A mikrosebész általában kétkezes, ha a balkezéhez esik közelebb a műtéti terület akkor a balkezével operál, ha a jobbhoz, akkor a jobbal. Radó Gábor szakmai sikerének, mármint a jó műtéti eredményeinek részben az a titka, hogy ő - mint mondja - a bal kezének a szokásosnál több szerepet ad. Az ebben tartott infúziót önálló eszközként használja.

A szem zárt tér, a térfogatának állandónak kell maradnia, ha onnan folyadékot szívnak ki, azt pótolni kell, mert különben összeesik. Az infúzióval ezt megoldja, így egyszerűbb a műtét, kevesebb öblítőfolyadékra van szükség - magyarázza. Évente csak a szürkehályog-operációból 1500-at végez, tapasztalatait élősebészet-bemutatón is megosztja. Romániában egynapos műtétekre szakosodott vállalkozása van. Műhibapere nincs: "ha valami nem sikerül, az nagyon-nagyon kellemetlen, abból ugyanis következhet egy olyan szemműtét, amely nagyobb, kockázatosabb is, mint az eredeti beavatkozás. Ha ilyesmi történik, nem beszélek mellé, megmondom a betegnek nyíltan: ez és ez történt, sajnáljuk. És elmondom azt is, mit tehetek a korrekció érdekében. Általában ezt a betegek akceptálják.

Csernus Imre, a kegyetlen

Egészen más eszközökkel éri el vitathatatlan sikereit Csernus Imre. Trágár, agresszív, kíméletlen, nyers és kegyetlen - ő a sokkterapeuta. Rengeteg embernek van egy-egy története arról, hogyan bánik a pácienseivel, vagy miként cserélteti le az interjúra érkező újságíróval a kívülálló szerepét például a szenvedélybetegére. Mégis elfogadják. Sőt, keresik. A Facebookon külön alkalmazás készült Csernus-idézetekből, a YouTube-on tárolt videóinak több százezer a látogatószáma.

Gyógyszereket alig ír fel, terápiájának része a cinizmus, az irónia, és némi filozófia is. Személye a szakmát és a betegeket is megosztja. Van, akinek pont rá van szüksége, mások a világért sem választanák. Csernus Imre szerint, aki őt keresi, a megmondó embert választja: "Sokszor azt mondják a betegek, hogy összefogott, konkrét, markáns véleményt kapnak tőlem önmagukról, és épp ezt szeretnék hallani. A kezelés alatt a "milyen érzés gyáva emberként élni", vagy "maga szerint miért van szükség vesztesekre" - kérdésekre adott válaszok után még koránt sincs minden rendben, ez terápia és show, a sokk része, ami után mindenkinek szüksége van arra, hogy megeméssze a hallottakat. A nyers őszinteség, a kezelés mindenkiben fájdalmat generál, de hogy arra ki, milyen válaszokat ad, mennyire tud változtatni a sorsán, azon is múlik, az illető hány éves, mert minél idősebb, annál nehezebb a viselkedésén változtatni. Nem hirdeti magát.

A tévében hat évvel ezelőtt volt egy sorozata, azóta semmi. Nem könnyű rátalálni, mégis, ahogyan ő fogalmaz "irgalmatlan mennyiségben jönnek a betegek". Több helyen dolgozik szakorvosként, hetente húsz-huszonöt magánpácienssel foglalkozik, mellette a párbajtőr-válogatott pszichiátere. Március végén Boczkó Gábor bronzérmet szerzett a férfi párbajtőrözők németországi világkupa-viadalán. A sportoló azt állítja: Csernus segítsége nélkül ez nem történhetett volna meg, az előző világkupán még a főtáblára kerülés előtt kiesett. Csernus Imre a verseny előtt rendet rakott a fejemben - mondja.

"Tizenhárom évet töltöttem el a Lipóton, rengeteg szenvedélybeteggel dolgoztam. Volt olyan ťőrültemŤ, aki végigzenélt egy éjszakát, törölgettem csorgó nyálú beteget, ültem haldoklók mellett, akit kellett öleltem, miközben sikoltozott fájdalmában és félelmében. És láttam olyan haldoklót, aki az utolsó pillanatában megismertette velem, mi a tökéletes nyugalom, a belső béke. Ott megértettem: nincs idő arra, hogy szépelegjünk és merő tapintatból ne mondjuk ki azokat a szavakat, amik ugyan az adott pillanatban sokkolóak, de nélkülük, nincs változás. Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne úgy élje meg valaki, ahogyan az van: ha boldog, hát boldogan, ha meg nem az, akkor úgy. "

"Tudja, hogyan kell elbúcsúzni egy haldoklótól?" - kérdi váratlanul, és máris a páciense vagyok. Még pár szó és megtudom: önző, gyáva, a férfiakat bár vonzó, de érzelmileg felnőni képtelen ember vagyok. Instant terápiaként ajánlja, jelentkezzem egy hospice-házba önkéntesnek: etessem, fürdessem, nyugtassam az ott élőket. És ha félek, mondjam el nekik: mennyire fognak hiányozni, ha már nem lesznek…

Varga Péter Pál, a csigolyaterelő

Éppen a halállal háborúzik, és arat egészen különös győzelmeket Varga Péter Pál, az ország legtekintélyesebb gerincsebésze.

"Megismerni a határokat, s ha lehet egy picit arrébb tolni a falat - a gerincsebészetnek ez a lényege" - állítja. Intézete várólistáján akár éveket is töltenek a betegek, ám szerinte az emberek nem azért jönnek hozzá, mert látták őt esetleg a tévében. Páciensei 60 százalékát a háziorvosi, az ideggyógyászati, a reumatológiai, illetve az ortopédiai hálózat orvosai küldik hozzá, a többiek hírből hallottak róla, vagy ismerőseinek ismerősei. Tudását legkonokabb bírálói is elismerik. Ezt nehéz is lenne eltagadni, hiszen már a tengerentúlról is küldenek hozzá rangos professzorok nehéz, gerincdaganatos eseteket.

Harmincnál több szabadalma van, melyek közül hetet ma is használnak világszerte a műtőkben. Egyikük, a "csigolyaterelő" forradalmasította a gerincsebészet egyik fontos területét, az implantátumok közül ma is ebből a típusból ültetnek be a legtöbbet a világon. Akik közelebbről ismerik, úgy tartják, hogy eredményességét a makacssága és kommunikációs képességei egyaránt segítik. Szobájában preparált, szétszedhető gerincoszlopon mutatja meg valamennyi betegének, hogy pontosan mit is csinál majd a műtőben, és a csontok, a porcok, az izmok hogyan fognak viselkedni.

Mindenkivel hangot talál. Nála a személyes vizit, addig tart, amíg kérdése van a páciensnek. Ma is sok időt tölt a boncteremben. Valamennyi új műtéti eljárás, ötlete először ott vizsgázik. Szerinte ez a recept arra, hogy elkerülhető legyen az orvosi hiba, a műtéti szövődmény. Számára nincs reménytelen beteg, mert az maga a kihívás, hogy még többet tanuljon, vagy valahol a világ valamely szegletében megtalálja a megoldást. Újra meg újra tanulmányozza a gerincet - mit, hogyan lehet? -, kitartóan jegyzetel, keresi a megoldásokat. "Fiatal koromban azt láttam, hogy a stressz megöli a sebészeket. Én inkább valamennyi műtétemre alaposan felkészülök, szinte több időt töltök a tervezéssel, mint magával a beavatkozással."

A kilencvenes években még maga utazott a külföldi betegeket megoperálni, ma már inkább hozzá jönnek. "Sok külföldi szakorvos kér levélben szakvéleményt egy-egy eset megoldására. Ha a válasz alapján megoldható helyben a kezelés, elvégzik, de gyakran az a megoldás, hogy ideküldik a beteget". Évente 100-150 orvost is vendégül látnak a gerincgyógyászati központban. Aki kíváncsi az ott zajló munkára, bejelentkezik és fogadják. Tavaly januárban például az egyik amerikai ortopédiai továbbképző szaklapban a keresztcsonti sebészetről megjelent egy cikke, azóta nagyon sok amerikai orvos jelentkezett be.

Specialitása a gerincdaganatok gyógyítása. Pályája eddigi harminc éve alatt elvégzett csaknem kilencezer műtétet és csaknem százezer beteg kezelését irányította. "Az elmúlt húsz évben a gerincdaganat-sebészet technikai körülményei, lehetőségei hatalmasat fejlődtek: korábban halálraítélt betegek váltak gyógyíthatóvá. Ennek azonban jelentős ára van, hiszen ezek csonkító műtétek, el kell távolítani a daganat által érintett gerincidegeket is, és ez a mozgásképesség károsodásához vezet. A beteggel azt kell elfogadtatni, hogy megmenthető az életük, de az életminőségük jelentősen romlik. Soha nem beszélek mellé, mert a betegnek magának kell döntenie sorsáról, ehhez én, mint orvos csak információt adhatok. A legtöbb, amit elérhetünk, hogy a beteget döntésképes helyzetbe hozzuk."

Zacher Gábor, a médiadoktor

A magyar tévéhíradók közönségének ügyeletes orvosa egyértelműen Zacher Gábor, a toxikológus. Ő az ország leghitelesebb és legtöbbet foglalkoztatott médiadoktora. Született kommunikátor. Kígyómarás, egyéb mérgezések, fagyott sérülések -szinte bármi szokatlan, mindig mindenről tud néhány érdekes, de közérthető mondatot mondani. Nemcsak a betegek, de az újságírók kedvenc orvosa is: mindig elérhető, és nincs az a buta kérdés, amire ne volna válasza.

Az elsők közt engedte be a sajtót az addig zárt ajtók mögött működő Péterfy Sándor utcai toxikológia falai közé. Aki bírta közvetlenül a hánytatótál mellől tudósíthatott. Szakmája, egyben hobbija is, másfél évtizedet ölt bele a toxikológia tudományának megtanulásába - amiben ma az egyik legjobbnak számít, de szerinte még legalább húsz évre van szüksége, hogy nagyjából tudja azt, amit kell.

Szerinte az orvossztársághoz minimum kell egy biztos és nagyon toleráns háttér, a család, hogy legyen honnan indulni és megérkezni munka után. Bár kifejezetten nem teszi nyilvánossá, de ha valaki meg akarja találni, az megtalálja mobilszámát, elektronikus levélcímét az interneten. "Ha éppen nem tudok valakivel beszélni, akkor arra kérem, hogy hívjon később. Ha problémája megoldásához találkoznunk kell, akkor azonnal kap időpontot, általában azt mondom: jöjjön.

Általában azokat az orvosokat tisztelik "sztárként", akik sokat szerepelnek a médiában, pedig egy jó orvos enélkül is elismert, megbecsült szakember, ha úgy tetszik, "sztár" lehet a betegek, kollégák körében - mondta lapunknak Dékán Zita egészségügyi kommunikációval foglalkozó szakember.

A páciens többnyire nem tudja felmérni az orvos szakmai hozzáértését, ezért elsősorban szubjektív szempontok, emocionális tényezők alapján választ. Ha egy orvos gyakran szerepel a sajtóban, eseményeken, tanácsadó rovatokban, egy idő után az emberek szemében az adott szakterület "sztárjává" válik. Dékán Zita szerint fontos, hogy legyenek ilyen népszerű szakemberek, mert rajtuk keresztül kerülhet igazán fókuszba egy-egy betegségcsoport, terápiás megoldás.

Az ismertségnek ugyanakkor megvannak a veszélyei is. Míg egyesek az ún. "sztárorvosokat" tartják a szakma csúcsának, mások számára visszatetsző lehet, ha egy orvos túl gyakran és hivatásához nem méltó stílusban, környezetben jelenik meg a nyilvánosság előtt. Az orvosok számára nem egyszerű feladat megtalálni az egyensúlyt.

Danó Anna

Forrás: nol.hu