Az Országos Gerincgyógyászati Központ hazánk egyetlen olyan közfinanszírozott kórháza, amely a gerincbetegségek diagnosztikájának és kezelésének teljes spektrumát átfogja.

English

Vertebroplasztikás eljárások eredménye (tudományos vizsgálat)

Az New England Journal of Medicine augusztus 6-i kiadásában beszámolnak két multicentrikus vizsgálatról, melyek közül egyiket az Egyesült Államokban, a másikat Ausztráliában végezték.

 A vizsgálatok témája a vertebroplasztika hatékonysága oszteoporózis talaján kialakult csigolyatöréses betegeknél a fájdalom csökkenése és a fájdalommal összefüggő életminőség-változás szemszögéből. A cikkek eredménye nagy meglepetést jelentett, hiszen mindkét tanulmány csekély különbséget talált a fenti szempontok alapján függetlenül attól, hogy a betegek vertebroplasztikán, vagy placebo kezelésen (imitált műtéti beavatkozáson) estek át. Az amerikai tanulmányban a kutatók véletlenszerűen jelöltek ki 131 beteget minimum egy, maximum három szintben fennálló, fájdalmas, oszteoporotikus kompressziós csigolyatöréssel, akik aztán vagy vertebroplasztikán, vagy cement nélküli szimulált beavatkozáson estek át. Egy hónappal a kezelés után nem találtak jelentős eltérést a vertebroplasztika-, és kontrollcsoport között sem az életminőség, sem a fájdalomskála értékeiben. A beavatkozást követően mindkét csoportnál azonnali javulás volt tapasztalható, mely a vertebroplasztikán átesett betegek esetében nagyobb arányú, a fájdalom szempontjából klinikailag is jelentős javulás irányába mutatott.  A másik tanulmányban ausztrál kutatók egy randomizált, 'kettős-vak' vizsgálatot folytattak le 71 beteg bevonásával, akiknek egy vagy két, kevesebb, mint 12 hónapja fennálló, nem gyógyult, fájdalmas porotikus csigolyatörésük volt, és akik véletlenszerűen estek át vertebroplasztikán vagy egy színlelt beavatkozáson. Mindkét csoport hasonló javulást mutatott éjszakai és nyugalmi állapotban tapasztalt fájdalom, fizikai működőképesség, életminőség és az érzékelt javulás szempontjából.
Forrás: AAOS newsletter

A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a vertebroplasztikás eljárások nem is olyan eredményesek, mint azt korábban számos tanulmány bizonyította. Ha részletsen megnézzük a két közleményt számos ponton élhetünk kritikai észrevétellel, amelyek akár a végső eredményt is befolyásolhatták. A fenti tanulmányokban a kezeléseket helyi érzéstelenítésben, ambulánsan végezték, azaz a beteg még aznap hazamehetett a műtéti beavatkozásokat követően. Nem alkalmaztak szigorú kritériumokat az összeroppanásos törések idejét és a panaszokat illetően. És ami a legfontosabb, hogy a placebo - tehát imitált kezelést kapó - csoportból a betegek 40%-án végül (3 hónap után) mégis elvégezték a beavatkozást, ráadásul a két - hasonló - tanulmányban eltérő fájdalomcsillapítási mértéket értek el.
Saját, intézeti gyakorlatunkban a csigolya-augmentációs technikákat nagyobb műtétnek tekintjük, ezért altatásban, 2-3 napos bentfekvéssel végezzük, amik a korai szövődmények, traumák elkerülése érdekében is fontosnak tartunk. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a műtét előtti kivizsgálásra, és a szigorú indikációs elvek betartására. A helyesen megválasztott beteganyagon, jól kontrollált körülmények között végzett vertebroplasztikás eljárások - intéeztünkben - nagyon jó korai és késői eredménnyel járnak, saját tapasztalatunk - és ez a szakma sok más meghatározó képviselőjének véleményével egybevág - tehát ellentétes a leközölt adatokkal és mind az életminőség javítása, mind a fájdalomcsökkentés kapcsán a vertebroplasztikás és más csigolya-augmentációs beavatkozásokat a modern gerincsebészet hatékony eszközeinek tartjuk.